Képaláírás: Magyar mikulások, készítették a Vízcsöpp-társaságban.

Ismertető szöveg: A mint az utczákra leszállonganak a novemberi ködök, a játékszeres, a czukrász-boltok, divatárusok kirakatai sorra egymás után fekete-piros színt öltenek. A gyerekek jól tudják már ezt: közeledik a Mikulás, az ő jó öreg barátjuk. Nézik is a fekete-piros kirakatokban a töméntelen furcsa figurát: seprős, puttonyos ördögöt, a ki szurokfekete, de piros a ruhája és még pirosabb a nyelve s piros szalagokkal van átkötve a seprője. Tudják azt is, hogy ez az ördög csak úgy teszi a borzalmasságot, igazában jó bácsi, nem hogy pokolba vinné a gyerekeket, hanem még hoz is nekik czukrot.
De mi, felnőttek, tudunk egyebet is : hogy ez a sok ördög és Mikulás, melyekre apák-anyák sok-sok pénzt költenek, mind az országból kifolyó pénzt jelent, mert mind külföldön készül. S ép azért nagy örömmel jegyezzük fel egy budapesti jótékony egyletnek, a friss és mozgé­kony Vízcsepp-társaságnak azt a helyes ötletét, hogy magyar Mikulásokat csináltat s hoz forgalomba, a melyeket a magyar ízlésnek megfelelően magyar nők csináltak magyar gyerekek örömére. Ezzel nemcsak új teret nyitnak a magyar munkának, hanem egyúttal nem egy szegény magyar családnak szereznek kenyeret. A szép magyar Mikulásokat, - melyeket képben is bemutatunk - nyilvánosan is árulni fogják a Mikulás napját megelőző napokon a Pannónia-szállóban. A haszna pedig a vásárnak a szegény gyermekek szünidei gyermektelepét gazdagítja.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1907. deczember 1.)