Képaláírás: A német kanczellár-változás. - Haeckel testvérek fölvételei.
Bülow lemondott német kanczellárt utazásakor üdvözli a berlini közönség.

Ismertető szöveg: Bernhard Heinrich Karl Martin von Bülow (Klein-Flottbeck, Holstein, 1849 május 3. - Róma, 1929 október 28.) német gróf, később herceg, diplomata és államférfi. Németország kancellárja 1900-1909.
Mint önkéntes vett részt a porosz-francia háborúban. A háború után kezdődött el a diplomata karrierje, mint követségi titkár Párizsban, Szent Péterváron és Bukarestben. 1893-ban Németország olaszországi nagykövetévé nevezték ki, majd 1897-ben Chlodwig zu Hohenlohe-Schillingsfürst kancellár, külügyminiszterévé nevezte ki.
Bülow legnagyobb érdeme mint külügyminiszter, a német gyarmati politika ügyes kezelése volt. Ebben az időben Németország egy terjeszkedő fázisban volt, amit elég későn kezdtek el a kései egyesülés miatt. Ennek ellenére, 1899-ben Bülownak sikerült diplomáciai tárgyalásokkal a Karolina-szigetekre kiterjeszteni a német gyarmati uralmat. Elismerésképpen ezért megkapta a grófi címet.
Hohenlohe-Schillingsfürst lemondása után, 1900-ban, II. Vilmos császár von Bülowot nevezte ki kancellárnak. 1905-ben hercegi címet kapott főként külpolitikai eredményeiért. 1909 nyarán a von Bülow kormánynak nem sikerült a költségvetési tervet a elfogadtatni a parlamentben, és lemondásra kényszerült. A kancellári posztot 1909 július 14.-én hagyta el.
1914-1915 között Von Bülow ismét nagykövet Rómában azzal a kifejezett feladattal, hogy rábeszélje Olaszországot a Központi hatalmakhoz való csatlakozásra.
(Forrás: Wikipédia)