Képaláírás: Teknővájó czigányok.
Ledöntött nyárfák.
Szaluval finomítják s teknőt.
A putrik előtt.

Ismertető szöveg: A teknővájó czigány nyáron lombokból összerótt putriban, télen pedig faágakból alkotott, földdel befedett putriban lakik.
Öltözéke rongyos, hiányos, piszkos. A gyermekek meg épen mezítelenül járnak. Legfölebb a szemétdombról felszedett egy-egy elnyűtt kabát lóg le róluk. Ez a czigány alázatosabb, jobban koldul, sohasem lop, sőt szívesen dolgozik.
A teknővájó czigány ősi foglalkozáskép készíti a teknőt, melenczét, fakanalat. Ezek csinálásában valóságos művész és specziálista. Minden háznál van mosó- és disznóölő-teknő, kenyérdagasztó melencze, a mely a czigány munkásságát és ügyességét dicséri.
A teknővájó czigány hánykódásának, nyomorúságának csak az az oka, hogy nem jut elegendő fához.
Nem kerül ledöntés alá elég nyárfa, a miből a czigány dolgozhatók. Ezért 10-20 czigány-család kóborol faluról-falura, az egyik uradalomtól a másikhoz.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1909. május 16.)