Képaláírás: Szegény gyíkot gyötrik a kullancsok!
Ismertető szöveg: A gyíkok (Sauria) a hüllők (Reptilia) osztályába és a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó alrend. 5 alrendág és 26 család tartozik az alrendbe. A gyíkok túlnyomórészt a szó legszorosabb értelmében vett szárazföldi állatok, mert még a nedves helyeket is elkerülik. Testükön rendszerint világosan megkülönböztethetők a fej, nyak, törzs, farok és a végtagok. A különböző fajok szerint sokféleképpen változó pikkelyeket tábla vagy szemcsés, zsindely- és örvös-pikkelyekre osztják. A pikkelyek és pajzsok mellett nem ritkán fordulnak elő tövisek, lécek, tarajok, s másforma szaruképződmények is. A gyíkok a környezet melegével tartják fenn testhőmérsékletüket, ezért elsősorban a meleget szeretik. A legtöbb gyíkfaj a trópusokon, illetve szubtrópusi éghajlaton él. Számos családjuk közül a legtöbb fajjal a vakondgyíkfélék avagy szkinkek (mintegy 1000 faj), a gekkók (~830 faj), a leguánok (~650 faj) és az agámák (~300 faj) büszkélkedhetnek. (Forrás: Wikipédia)
A kullancsok (Ixodidae) viszonylag kevéssé gazdaspecifikus, vérszívó ektoparazita állatok. Kifejletten főként az emlősök vérszívói, de - különösen a lárvák - olykor madarakból és hüllőkből is szívnak vért. Életük során két vagy három gazdaegyedből táplálkoznak, ennek alapján "kétgazdás" vagy "háromgazdás" fajokról beszélünk. A trópusokon egygazdás fajaik is vannak. Ez jelentősen befolyásolja az általuk terjesztett egysejtű-, baktérium- vagy vírusfertőzések járványtanát. (Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kullancsok)
|