Képaláírás: A képen a geometrikus elemekkel díszített kancsó látható.

Ismertető szöveg: A Seuso-kincs a 350 és 450 közötti Római Birodalom Pannonia Valeria nevű dunamelléki provinciájából származó díszes ezüst lakomakészlet (kancsók, tálak, kézmosókészlet, illatszeres doboz) összefoglaló neve.
A gondosan elrejtett, páratlan történeti információkat is hordozó régészeti lelet az 1970-es évek közepén került elő Székesfehérvár térségében, Polgárdi és Kőszárhegy környékéről.
A kincslelet nevét a tálalókészlet egyik darabjának, egy aranyozott ezüsttál latin nyelvű verses feliratában megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki egy gazdag hadúr, tartományi főtisztviselő volt. A Seuso személynév eredetéről az egyik vélekedés a római névkutatás elismert szaktekintélyének Mócsy Andrásnak egy tanulmányából származik, amely szerint az a pannoniai kelta őslakosság névadásából eredeztethető nem latin személynév. A felirat érdekessége, hogy a szöveg kezdete és vége közé koszorúval keretezett korai keresztény jelképet, egy Krisztus-monogramot véstek, ami a kincs eredetének időpontjára utaló jelkép és a pontos kormeghatározást segítheti. Dr. Nagy Mihály és dr. Tóth Endre a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai szerint a Krisztus-monogramot az i. sz. 4. század előtt nem véshették fel a tálra, mivel az csak I. Constantinus római császár uralkodása (i. sz. 306-337) alatt keletkezett.
Szilágyi János György művészettörténész lokalizálta a lelet feltételezhető előtalálásának helyét, amikor felfedezte, hogy a tál vésetei között szerepel a Pelso felirat, ami latinul a Balaton elnevezése.
(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Seuso-kincs)