Képaláírás: Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél,
Nem tud az írni, aki küldte, és aki küldte már nem él.
Nyugszik a csöndes temetőben, szemét lezárta a halál,
Az ő porából nőtt e rózsa, e rózsa, rózsa, rózsaszál.

Az ő porából nőtt e virág, életre kelt a néma rög.
Meghalt a lány, de él hűsége, és él szerelme, mely örök.
Átragyog az a bús koporsó, a sírgödörből is kiszáll:
az ő emléke ez a rózsa, e rózsa, rózsa, rózsaszál.

Egy rózsaszál, ezt hoztam én, benne az ő szerelme ég,
Így tud a hűséges szerelmes a síron túlról szeretni még.
Nyugszik a csöndes temetőben, szemét lezárta a halál,
Az ő porából nőtt e rózsa, e rózsa, rózsa, rózsaszál.

Nyugszik a csöndes temetőben, szemét lezárta a halál,
De él szerelme, ez a rózsa, e rózsa, rózsa, rózsaszál.

Zeneszerző: Kacsóh Pongrác
Szövegíró: Heltai Jenő

Ismertető szöveg: A rózsa (Rosa) egy a rózsafélékhez tartozó növénynemzetség, illetve az ide tartozó cserjék virága. Több száz vadrózsafajt tart számon a tudomány, mind az északi félgömbre, főleg a mérsékelt égövre jellemző növény. Az egyedek egy tüskés bokor- vagy kúszónövénycsoportot alkotnak, mely akár a 2-5 m magasságot is elérheti, ritkán a többi növény fölé, 20 m magasságba is szökhet. A rózsák többsége lombhullató, de néhány (főleg a Délkelet-Ázsiában őshonos fajok) teljesen vagy részlegesen örökzöldek. A legtöbb rózsafaj virága öt sziromlevéllel rendelkezik. Kivételt képez az Ázsiában őshonos Rosa sericea (magyar megfelelője nincs) nevű faj, amelynek gyakran csak négy sziromlevél alakul ki virágán. Minden egyes virágszirom két könnyen felismerhető lebenyből áll, amelyek általában fehérek vagy rózsaszínűek, bár néhány faj esetén sárgák vagy pirosak is lehetnek. A sziromlevelek alatt öt csészelevél fedezhető fel (a Rosa sericea esetében ez ismét csak négy). Ezek elég nagyok ahhoz, hogy szabad szemmel is már kellő távolságból, felülnézetből észrevehetőek legyenek, s zöld pontocskákként jelennek meg a sziromlevelek között. A magház a virág belsejében található, itt fejlődnek ki a következő szirom- és csészelevelek. Azok a rózsafajok, amelyek nyílt virágzatot alkotnak általában rovar általi megporzásban részesülnek, hiszen kellemes illatuk vonzza méheket és egyéb rovarokat, így megfelelő minőségű termés keletkezhet. A nemesített fajok esetében a szirmok olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy rovar általi megporzásra nincs lehetőség.
(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3zsa)