Normál kép: 1528037128.jpg   Méret: 770x489 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 1528037128_nagykep.jpg   Méret: 2570x1633 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A gyakori lopódarázs (Sceliphron destillatorium) magyar neve abból származik, hogy a potroha vékony száron, mint egy lopótök kapcsolódik a torához. Latin nevében a lepárlásra használt lombik neve sejlik Angolul a clay potter - fazekas darazsak közé tartozik. Kis sárgolyókból, mint a fecskék- épít az utódainak amphora-alakú fészkeket. (Több sorozatom van róla) - Repülve párzó rovarnak tűnik, én úgy nevezem, hogy utánfutós darázs, egy rúdon húzza maga után a pótkocsit (potrohát) A gyakori lopódarázs (Sceliphron destillatorium) magyar neve abból származik, hogy a potroha vékony száron, mint egy lopótök kapcsolódik a torához. Latin nevében a lepárlásra használt lombik neve sejlik Angolul a clay potter - fazekas darazsak közé tartozik. Kis sárgolyókból, mint a fecskék- épít az utódainak amphora-alakú fészkeket. (Több sorozatom van róla) - Repülve párzó rovarnak tűnik, én úgy nevezem, hogy utánfutós darázs, egy rúdon húzza maga után a pótkocsit (potrohát)

Ismertető szöveg: A lopódarazsak a fullánkos hártyásszárnyúak közé tartozó, magányos életmódú rovarok. Nevük a lopótökre emlékeztető, hosszú, karcsú nyelű potrohukra utal, nem pedig kleptomán hajlamokra. Nagyobb testű, 1,5-3 centiméteres, feltűnő színezetű darazsak: a Sceliphron-fajok fekete alapon sárgával vagy vörösesbarnával mintázottak, a Chalybion-ok alapszíne pedig fémesen-kékesen csillogó, „metálfényezett” fekete. Magyarországon összesen négy Sceliphron-faj fordul elő; ebből kettő őshonos, a gyakori lopódarázs (Sceliphron destillatorium) és a feketetorú lopódarázs (Sceliphron spirifex), kettő pedig idegenhonos, nemrég behurcolt jövevényfaj. Utóbbiak közül a barnalábú lopódarázs (Sceliphron curvatum) a mesés Keletről, Ázsiából érkezett Európába, a feketenyelű lopódarázs (Sceliphron caementarium) pedig amerikai „vendég”. A Chalybion nemzetségből egyelőre egy hazai fajról tudunk, az acélkék lopódarázsról (Chalybion femoratum), de a mediterrán elterjedésű zafír lopódarázs (Chalybion omissum) hazai felbukkanására is számítunk. Emberi építmények környékén leggyakrabban a gyakori lopódarázzsal, illetve a barnalábú és a feketenyelű lopódarázzsal találkozhatunk.
(Forrás: https://mttmuzeum.blog.hu/2018/07/11/lopodarazsak_hatartalanul)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page