Képaláírás: A vágváraljai régi Balassa-kastély kertjének bejárata. - Balogh Rudolf fölvétele.

Ismertető szöveg: "Podrágyvárát a Podmaniniek építették, a későbbi századokban a Balassák lettek a vár urai. Az utolsó várúr báró Balassa Simon de Balassa-Gyarmath volt, a ki Giczi Magdalénát vette nőül. Podrágyvára ez időben már oly rozoga állapotban volt, hogy renoválni kellett volna. Balassáék azonban mást határoztak. Lent, a vár tövében új kastélyt építettek, leköltöztek a várból, mely idők során át rommá vált. Az új kastélyt, - miként az a bejáró kapu felett bevésett feliraton ma is olvasható - báró Balassa Simon és neje, Giczi Magdaléna 1631-ben építették.
A kastély termeinek falait falfestményekkel, latin és magyar felírásokkal és rigmusokkal ékesítették. Jelenleg báró Popper Árminné tulajdona. Már régóta lakatlan és esőverte falai omladozóban vannak.
A vakolatot némely helyen csak nagy vigyázattal és nehezen lehetett eltávolítani. Több órai munka után sikerült a vakolat egy részét sértetlenül lefejteni és előtűnt a vers második strófája is több falfestménynyel. Sajnos, a vers teljes szövegét nem lehetett megmenteni, mivelhogy a vers szövegének egy része az esőtől lemálló vakolattal együtt már régebben lehullt és elporladt. A vers, mely arról szól, hogy milyennek kell lennie a jó asszonynak, két strófából áll, s minden strófa tizennyolcz verssorból.
Úgy a versfelirat, mint a falfestmény a kastély emeleti részének középső termében találhatók. A verses felirat a baloldali ablak felett van. A falfestmény halvány kadmium sárga alapon, aczélkék színnel van kézzel festve, a természetes nagyság négyszeres nagyságában, stilizált szőlőinda-ágakkal és levelekkel. A rajz alulról fölfelé halad és a padlótól, számítva körülbelül két méter magasságban kezdődik, a mennyezetig terjedő, körülbelül másfél méter széles csíkban, s bizonynyal az egész szobakörül fut. E teremben a mennyezet egy része beszakadt, a többi helyén ép fagerendázatú. További falfestés található a szomszéd szobában, kariatid alakok között tíz-tizenkét darab körülbelül egy méter magasságú festett czimer latin felírásokkal. Valószínű, hogy ez a terem volt a kastély czimerterme. ..."
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1910. szeptember 25.)