Képaláírás: Rados Gusztáv, a Műegyetem új rektora.

Ismertető szöveg: Rados Gusztáv, Raussnitz (Pest, 1862. február 22. - Budapest, 1942. november 1.) matematikus, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1894, rendes: 1907, tiszteleti: 1937). Rados Ignác öccse.
1885-ben a József-műegyetemen a matematika repetitorává és magántanárrá, 1891-ben ugyanott rendkívüli tanárrá és 1893-ben rendes tanárrá nevezték ki. 1894. május 4-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választották. 1896-tól 1933-as nyugdíjba vonulásáig igazgatta a József-műegyetem könyvtárát. 1900-ban a mérnöki és építészeti szakosztály dékánja volt. A Matematikai és Fizikai Társulat egyik alapítója, 1893-tól titkára, 1913-tól másodelnöke, 1931-tól elnöke volt. Tagja volt az országos tanárvizsgáló bizottságnak is.
1936-ban egy determinánstétel általánosításával kapcsolatos művével (Matem. és Term. tud. Ért. 46. 1929.) elnyerte az MTA nagyjutalmát. Algebrai kutatásai kiterjedtek a magasabb fokú kongruenciák gyökeire és egyéb elméleti kérdéseire, a determinánsokra, mátrixokra, kvadratikus alakokra, a körosztásra, a négyzetes maradékokra, valamint algebrai és elliptikus függvényekre.
Szerkesztette a Mathematikai és Physikai Lapok I-III. köteteinek matematikai részét 1892-1894-ben Budapesten Kövesligethy Radóval együtt és a Mathematikai és Természettudományi Értesítőt 1895-től.
(Forrás: Wikipédia)