Képaláírás: Az eperjesi kollegiumi főgimnázium új épületének felavatása. - Divald Károly fölvételei.
A kollegium új épülete.

Ismertető szöveg: "Mikor 1531-ben evangélikus vallásra tért Eperjes, evangélikussá lett a városi iskola is, a melyet a külföldi egyetemeken járt tanárok még a XVI. század folyamán gimnáziummá fejlesztették. 1550-ben Tordai Gelei Zsigmond, a kiváló magyar humanista, lett az iskola rektora, a kit Melanchton ajánlott az eperjesieknek. 1594-ben pedig a híres humanista költőt, Bocatius Jánost választották az iskola igazgatójává, a kit Rudolf király "borostyánkoszorús költő"-jévé emelt.
A felső­ magyarországi protestáns rendek buzgó áldozatkészsége megteremtette a kollégiumot és épületét 1667 október 18-án avatták fel. Tíz osztályt állítottak és már az első tanév végén megtartott vizsgálatok a tanítás sikeréről tanúskodtak.
1673 márczius 8-án gróf Volkra császári tábornok erőszakkal elvette a protestánsoktól templomaikat és iskolájukat. A kollé­gium ekkor a jezsuiták kezébe került és az evangélikus tanárok tanítványaikkal együtt menekültek a városból. Thököly adta vissza az iskolát az evangélikusoknak 1682-ben, a mikor Eperjest elfoglalta. Ugyanezen év októ­berében Ladiver Illés igazgató drámai előadást rendezett, hogy kifejezze az ifjúság háláját a nemeslelkű pártfogó iránt és tiszteletére "Collegium Thökölyanum"-nak nevezte el az iskolát.
1687-ben az iskola ismét a jezsuiták kezébe került. Tizennyolcz évig iskola és templom nélkül voltak az evangélikusok. 1705 január 2-án Rákóczi rendeletére visszakapták a kollé­giumot; Rezik János igazgatása alatt meg is indult a tanítás, de nem sokáig élvezhették a békét, mert Rákóczi szabadságharczának leverése után, 1711 szeptember 30-án a királyi megbízottak ismét a jezsuitáknak adták át a kollégiumot.
Mikor a császár eltörölte a jezsuiták rendjét és eladatta ingatlanaikat, megengedte 1784-ben az evangélikusoknak, hogy a kollé­giumot és a vele kapcsolatos templomot az árverésen 6000 forintért megvehessék."
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1911. november 5.)