Képaláírás: A régi Hatvani-kapu maradványai, melyek a Zrínyi-ház bontásakor előtüntek.

Ismertető szöveg: "Azon a helyen, hol a Zrinyi-ház állott, végződött a Magyar-utcza vonalában húzódó Szabó-rondella kiugró kisbástyája és a hatvani kapunak a hátsó sarka. A Hajó- utczában lebontott háztelek mentén húzódott pedig az úgynevezett Magos-rondella háta, melynek folytatása volt a Krautschneider-rondella, mely a Duna-rondellá-val volt öszszefüggésben. Az egyes bástyatörmelékek és kődarabok itt-ott felbukkanó részletei az egyetlen aktív nyomok ma már a régi városfalak és bástyák történelmi létezésében s ezek szolgáltatják a historikusnak azt az anyagot, melynek alapján rekonstruálhatni lehet a régi Pest erődítési szerkezeteit és védműveit. A törökök kiűzetése után, az 1686-ik évtől kezdve Pest várfalait és kapuit lassanként lebontották, hogy a város fejlődésének útjában ne álljanak. A tizennyolczadik század közepén a mai Belváros ugyanis még egészen körül volt zárva s észak felől a Váczi-kapu, kelet felől a Hatvani-kapu, délkelet felől a Kecskeméti-kapu, dél felől pedig a Belgrádi-kapu szolgáltak, a forgalom és közlekedés biztosítására. E kapuk vonalában és összefüggésében húzódtak északról dél felé az Alsó-Duna, Krautschneider, Magos, Szabó, Kis, Pálos, Lipót stb. nevű rondellák, melyek kétfelől egészen a Dunáig kinyúlva, körülfogták a várost és biztosították minden meglepő támadás ellen. Mihelyt azonban megszűnt e védműveknek a hadászati jelentősége, a kormány elrendelte azok lebontását, hogy a város fejlődésének akadályul ne szolgáljanak, így tűnt el 1780-ban a Váczikapu falaival, az őrházzal és az ott levő temető falával. A Kecskeméti-kapu külső kerek tornyát 1796-ban bontották le, ez időben szabadították fel a Hatvani-utczát is, a Hatvani-kapu és a hozzája fűződő rondellák lebontásával. A kapuk és rondellák eltávolítása után utczakitöréseket vágtak több irányban s ezzel megkezdődött a belváros körül a külső városrészek megalakulása. 1804-ben már a Rostély, Czukor, Lövő és Lipót-utczáknál a városfalak át voltak törve, utoljára pedig, 1815-ben a belgrádi kaput is lebontották, hogy a fejlődést és a terjeszkedést ez se akadályozza. Azóta egy-egy faltöredék, bástya részlet mindig előbukkant a hatvanas évekig, hogy jelezze a nyomát, helyét, irányát és végül a szerkezetét azoknak az erődítéseknek, melyek hivatva voltak arra, hogy Pest városát a külső ellenségektől megóvják. A rondellák helyén, továbbá a köröndökön és sánczárkokon utczák, útvonalak támadtak és a hatvanas évek óta már csak a föld mélye szolgál irányítással és adatokkal amaz emlékekre nézve, melyek a hajdani bástyákkal és védfalakkal vannak összefüggésben, így került elő a Zrinyi-ház fundamentumának mostani ásatásakor a hajdani bástyafalnak egy tömör, meglehetősen ép és teljes részlete, azonkívül néhány olyan erődítési részlet, mely az egykori Hatvani-kapuval volt összefüggésben s annak a tartozékát alkotta. ..."
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1912. október 20.)