Képaláírás: A "Sarkanytú", Gábor Andor és Liptai Imre drámája a Nemzeti Színházban. - Jelfy Gyula fölvételei.
Elseje van. Hivatali jelenet a második felvonásban.

Ismertető szöveg: "I. felvonás. Rácz György huszárfőhadnagy egy romantikus galoppal otthagya a katonaságot. Egy bóditó levegőjű bálon beleszeretett Elzába. Hozomány hiányában a főhadnagy elhatározza, hogy civil pályára lép. Lovait eladja, kölcsönt vesz föl és az igy szerzett pénzből megteremti családi tűzhelyét. Munkát vállal egy vasúti hivatalban. De már házassága első évében érzi, hogy nem a civil életre való. Otthonában a gond és civódás jelentkezik. Ugylátszik mindenki elhagyta, csak Klein nevű hivataltársa ragaszkodik hozzá, aki rajong a huszárért és lelkesedésében Rácz munkáját is elvégzi, mialatt Rácz és Elza a gondokkal vert szivek keserűségével kerülnek szembe.
II. felvonás. A huszár a civil társadalomban is megmaradt katonának, snajdig, de tehetetlen. A hivatalban gyötrelmeket szenved. Egyideig megadássat tűri, de amikor túlságosan sok ostorcsapás hull reá, kitör, összevesz feljebbvalóival, apósával, gyenge existenciája összeomlik, tűzhelye megsemmisül, de a szerelem még tovább él. Elza és György a nyomorúságban is együtt maradnak.
III. felvonás. Rácz kis fia diftiritiszbe esett. A volt huszárfőhadnagy cimszalagokat ir. Rácz érzi, hogy szerelmét nem vonszolhatja tovább a kálváriáján. Be fog telyesedni a rideg biró szava, hogy Elzának vissza kell térnie atyjához. De előbb a gyermek gyógyuljon meg. Megtört szivvelö állanak a regényből az életbe zuhant szereplők a kis fiu betegszobája mellett. Rácz ekkor talán utoljára kerül össze a huszárélet egyik szimbólumával: a pezsgővel iszik és belelát kettétört életének egész tragédiájába. Gyötrelmes mámorba jut és akkor éri a szivét az utolsó döfés, meghal a gyermeke, a romantika és illuzrók romján György és Elza zokogva kerülnek egymásra."
(Forrás: http://epa.oszk.hu/02300/02343/00001/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1912_01.pdf)