Képaláírás: A Magyar Földhitelintézet alapítói és szervezői.
Gróf Lónyay Menyhért. - Benczúr Gyula festménye.

Ismertető szöveg: "Dr. nagylónyai és vásárosnaményi gróf Lónyay Menyhért (Nagylónya, Bereg vármegye, 1822. január 6. - Budapest, 1884. november 3.) politikus, miniszterelnök, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, elnöke 1871-től 1884-ig; 1871. augusztus 3-ától gróf.
1843-ban választották először országgyűlési képviselővé. 1849-ben Szemere Bertalan kormányának pénzügyi államtitkára volt.
1861-től ismét képviselő. A kiegyezés utáni első, Andrássy Gyula vezette kormányban a pénzügyminiszteri tárcát kapta, melyet 1870. május 21-éig töltött be. Ez idő alatt sikerült a korszerű pénzügyi kezelés helyes rendszerét meghonosítania, és pénzügyünket Ausztriától elkülönítenie.
1870. május 21-én közös pénzügyminiszterré nevezték ki, és székhelyét Bécsbe tette át, ahol megnyerte az uralkodó kegyeit, a királyi ház bizalmát és a királyné szeretetét. I. Ferenc József 1871. augusztus 3-án grófi rangra emelte.
1871 végén a közös külügyi tárcát átvevő gróf Andrássy Gyula után miniszterelnök, de a kormányra vágyó balközépnek mindinkább élesedő támadásai folytán 1872. december 2-án kénytelen volt lemondani a miniszterelnökségről. Parlamenti helyét megtartotta a Szabadelvű Párt létrejötte után is, melybe ugyan sohasem lépett be, de támogatta azt. Többször tett kísérletet Sennyey báróval szövetkezve Tisza Kálmán megbuktatására, s 1877 februárjában a költségvetési vita alkalmával tartotta utolsó nagy parlamenti beszédét, melyben ebbeli programját kifejtette. A főrendiházban legutolszor 1883-ban szólalt fel, amikor a polgári házasságról szóló törvényjavaslat mellett nyilatkozott.
1858. december 15-étől az Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1861. december 20-ától tiszteleti tagja, 1866. január 21-étől igazgató, 1866. április 15-étől alelnöke, 1871. május 17-étől pedig elnöke volt. 1880. április 9-és a Budapesti Tudományegyetem államtudományi tiszteletbeli doktorává avatták."
(Forrás: Wikipédia)