Képaláírás: A debreczeni szűrszabóműhely.

Ismertető szöveg: "A szűrszabóság az Alföldön alakult először czéhes mesterséggé és pedig Debreczenben. 1462-ik évben kapnak az itteni szürszabók kiváltság-levelet Szilágyi Erzsébettől, Mátyás király anyjától. Századokon át a legfontosabb iparág maradt itt a szürgyártás. Első hanyatlása akkor kezdődött, mikor a XVII. század vége felé Munkács felől terjedő gubaviselet a szűrt az ország keleti felén kiszorította, második csapás akkor érte ezen mesterséget, mikor a múlt század elején az Alföldön a szűrnadrág és szűrdolmány, a jobbágyság téli viselete kezdett kimenni a divatból. Debreczenben még 1807-ben is 57 szűrszabó volt, de már 1807-ban csak tizenhatot írnak össze. Napjainkban pedig, mikor a czifraszűr is kihalófélben van, alig dolgoznak két-három műhelyben.
A magyar czifraszűr rendkívül egyszerű szabású. Fő jellemzője a hátul lelógó nagy négyszögletes gallér és az oldalába bevarrott hímzett rész az "aszaj." A szűrt nem szokták felöltem, sőt nem is igen lehet, mert ujjait gyakran bekötik vagy bevarrják, ez helyettesíti ugyanis a zsebet.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1913. március 30.)