Képaláírás: A Bartók Lajos szülőházán elhelyezett emléktábla leleplezése Erdődön. - Jelfy Gyula fölvételei.
Bartók Lajos szülőházának udvara.

Ismertető szöveg: "Bartók Lajos (Erdőd, Szatmár vármegye, 1851. május 24. - Budapest, 1902. december 31.) költő, drámaíró, szerkesztő. Költőként Petőfi hatását tükröző lírájával tűnt fel.
A lapokban szórványosan megjelent költeményeivel és Az Üstökösbe írt humoros verseivel és dolgozataival figyelmet keltett. 1869-ben Jókai Mór az Üstökös belső munkatársává fogadta, majd a lap vezetését is rábízta. Bartók emellett írt Tóth Kálmán Bolond Miskájába, majd két évig, 1873 decemberétől egészen 1875-ig szerkesztette is e lapot. Így az élclap-irodalom mellett fejlődött Bartók írói tehetsége. Mint politikai szatirikus a Tisza-párt érdekében működött, kíméletlenül ostorozva a Deák-pártot.
Miután a két párt Szabadelvű Párt néven egyesült, a szélső baloldalra ment át és megalapította 1878 elején a Bolond Istókot, amelynek haláláig a szerkesztője volt.
Színművei közül többet a Nemzeti Színház mutatott be.
Lírai leírásainak legkedveltebb tárgya a Felföld, zúgó erdőivel, vadregényes bérceivel, s ebben mintegy Petőfi ellentétéül mutatja magát, aki az Alföld költője volt. Bartók tagja volt 1883-tól a Kisfaludy Társaságnak és a Petőfi Társaságnak, egyszersmind drámakritikus a Nemzeti Színháznál. 1887 és 1896 között függetlenségi párti parlamenti képviselő volt. 1900 és 1901 között a Bolond Istók mellett a Magyarság című lapnak is a szerkesztője volt."
(Forrás: Wikipédia)