Képaláírás: A Bach-korszakbeli állami tisztviselők számára készült egyenruhák. - Egykorú hivatalos kőnyomat után.
1850-1859

Ismertető szöveg: "A képen ábrázolt ruhát az ötvenes esztendők utolsóiban viselték a megyei, állami tisztviselők egészen az októberi diplomáig, a mikor gróf Károlyi István 1800 november Sejkén összehívta az első alkotmányos megyegyűlést, már hire-hamva sem volt a Bach kreálta ruháknak, nyomtalanul eltűntek azok és ma csak elvétve akadni egy kardra, kalpagra.
Az egyenkabátnak - Attila-dolmánynak - elől egy hüvelyk átallányára mérsékelten kikerekített egyenes galléra van, dereka a csipőig nyúlik s kétsorú gombházakkal, melyek mindegyike 2-3 ujjnyira le van varrva, középen nyolcz arany vagy aranyozott domború gombbal kapcsoltatik össze, melyeken a császári kettős sas van kinyomva (a gombok azon módon, mint az elébbi magyar álladalmi tisztviselők hordozták) az Attila derékon alul az egyén magasságához képest 11 - 13 ujjnyi hosszú, a há­tulsó redők mindegyikében a zsebek belül alkalmazvák s kívül sujtásokkal jelöltetnek ki. Az ujjak a kézcsuklónál nyitvák s két vagy három kapocscsal ellátvák; a hajtókák színökre nézve a gallérhoz hasonlók s elől az osztályzatok szerint arany vagy selyem vitézkötéssel diszítvék.
A bélés sötétzöld s a szélek hosszában az osztályzatokhoz képest mindenütt arany (két és három osztályzat) vagy fekete selyemzsinór (VI. osztályzat) s oly gombkötő munka fut körül, mint a császári és királyi huszártiszteknél, valamint általában ezen polgári egyenruhánál minden zsinórzatnak ily idomúnak kell lenni. A többi szakaszok fölsorolják a tiszti fokozatok megjelölését, a mi a mostani rendőrtisztviselők egyenruháin látható rózsákhoz hasonlóan történt. Megemlíti az 5-ik §., hogy "egész díszkor derékra a szokott magyar öv jő" és a mente egész dísznél mindig huszá­rosán, panyókásan hordatik." Az öv teljesen olyan volt, mint a minőt ma a huszárok viselnek, zsinóros, magyaros. Ilyen volt a dísznadrág is, a 6-ik §. szerint "szűk, csizmábavaló, a dolmánynyal egyenlő zöldszinű gyapjú­szövetből készült, a külső oldalvarráson zsinórral.!) A "fekete kordován csizmák szárközépig érők s minden osztályzatoknál egyformák, egy negyedújjnyi aranyfonással szegvék, elől félhüvelyknyi aranyrózsácskával s rövid arany vagy aranyozott sarkantyúkkal."
A fövegviselettel a kunoknak akart tetszeni a Bach-rendszer. A kunoknak, mint tudva van, bebeszélték, hogy ők voltaképen nem is magyarok és hogy sikerrel lehessen őket elhódítani a magyar állameszmétől, minden tekintetben igyekeztek a kedvükben járni. Talán ezért is vitézkedik igy a 8-ik §. "Főveg az úgynevezett kún kalpag, mint a kunok hordják, fekete asztrakánból, természetesen a "kettős-sassal". A kettős-sas díszítette a kardot is, a mely a "dolmányon felül viseltetik", ezt a jelvényt domborították ki minden ruhadarabon, a melyekről olyan bőséges rendelkezések készültek, mintha a viselet legalább is századok számára készült volna."
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1913. május 25.)