Képaláírás: V. László és Czillei Ulrik.
Székely Bertalantól.

Ismertető szöveg: Ádámosi Székely Bertalan magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője. Eredetileg mérnöknek készült Bécsben, de 1851-ben átiratkozott az akadémiára, majd Waldmüller szabadiskolájába járt. 1859-ben Drezdába ment, ezután Münchenben képezte magát. Megfordult Berlinben, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Londonban. 1855-ben visszatért Erdélybe, ahol éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát. 1858-ban az Aichelburg grófi család csehországi birtokán, Marchendorfban dolgozott, ahol meg is nősült. 1862-ben Pestre költözött. 1866-tól ismét Magyarországon dolgozott. E korszak freskófeladatai mellett főként portrékat, női figurákat, ismert Léda-kompozíciókat festett. Az 1880-1890-es években készültek legszebb tájképei. Élete vége felé mindjobban lekötötték festőpedagógiai munkái. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. 1871-től a Mintarajziskola tanára, 1902-től pedig igazgatója volt, majd 1905-ben a II. mesteriskola igazgatójává nevezték ki. Korának legnagyobb elméleti műveltséggel bíró mestere volt, akinek irodalmi munkássága is jelentős. (Forrás: Wikipédia)

Habsburg László a Habsburg-házból származó, Habsburg Albert magyar, német és cseh király és Luxemburgi Erzsébet királyné negyedik gyermeke, aki koronázását követően a középkori Magyar Királyság királya V. László néven. Születésétől fogva osztrák herceg, majd 1453-tól annak első főherceg és a Cseh Királyság királya. A Habsburg-ház második uralkodója a Magyar Királyságban, és az egyetlen olyan Habsburg-házi király, aki Magyarországon született. A Habsburg-dinasztia alberti, senior ágának utolsó férfi tagja. Az "Utószülött" néven ismeretes. (Forrás: Wikipédia)

Cillei Ulrik gróf magyar főúr. 1452-ben átvette az V. László király feletti gyámságot. (Forrás: Wikipédia)