Normál kép: otszaz_0153.jpg | Méret: 770x594 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 72dpi |
Nagy kép: otszaz_0153_nagykep.jpg | Méret: 1561x1204 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 72dpi |
Képaláírás: A követek Münsterben megesküsznek a westfáleni békére. Ismertető szöveg: "A westfáleni béke értelmében Franciaország megkapta Felső- és Alsó-
Elszászt, s megtartotta az 1559-ben megszerzett Metz, Toul és Verdun lotharingeni
püspökségeket. Svédországé lett Elő-Pommeránia Rügennel, Stettinnel és
Wollinnal, továbbá Wismar, Bremen és Verden ; amellett a birodalom öt millió
tallér hadikárpótlást adott. Belgiumot mint burgund kerületet kebelezték a
birodalomba, de a birodalomtól teljesen függetlennek ismerték el Svájcot és
Németalföldet. A Pfalz alsó részét, Rajnai Pfalz néven, a volt cseh király fia
részére nyolcadik választó fejedelemséggé alakították át, felső részét pedig
Bajorországnak hagyták. Brandenburg és Szászország szintén gyarapodott.
240 német fejedelem felségjogokat kapott, vagyis háborút indíthatott, békét,
szövetséget köthetett, törvényt hozhatott, pénz verethetett, de a császár és a
birodalom érdekeinek sértése nélkül." "Vesztfáliai béke, az a fontos békekötés, mely 1648 okt. 24. a harmincéves háborunak végett vetett és hosszabb időre megállapította Európa területi viszonyait." |
Kapcsolódó dokumentum: Európa a vesztfáliai békekötés (1648) után |