Normál kép: otszaz_0710.jpg   Méret: 770x913 Színmélység: 24bit Felbontás: 72dpi
Nagy kép: otszaz_0710_nagykep.jpg   Méret: 797x945 Színmélység: 24bit Felbontás: 72dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Mac Kinley (1844-1901).

Ismertető szöveg: "Európa gőgjével szemben a megtorlás ideje csakhamar megérkezett. Az elnök (1897-1901.) Mac Kinley lett, ki Monroe elvét elsősorban gazdasági szempontból tartotta elavultnak. Űj vámtörvényével, amelyet ezúttal Dingley indítványozott, újra kezdte a vámháborut az egész világ ellen, hogy megfizethetetlen- 40-70%-os - vámtételekkel kiszorítson minden idegen árúcikket, amit Amerika maga is előállíthat. Másrészt mindent el akart adatni, amit Amerika termelt. Elnökségének négy éve alatt a kivitel valóban hétmillió hétszázezer koronával haladta felül a behozatalt s a nemzeti vagyon (aranyban, mert MacKinley ennek az értéknek volt híve) több mint két milliárddal gyarapodott. A kormány azonban, amely milliomosokból alakult, keveset törődött vele, hogy a munkások százezrei nyomorult napszámot kapnak, míg azelőtt az amerikai munkás tisztességes díjazásban részesült. A merkantilista elnök gyarmatok és új piacok szerzésére törekedett. Sürgette tehát a kereskedelem kiterjesztését, a gőzhajóforgalom növelését, a panamai csatorna s az egységre amerikai vasutak kiépítését. Milliárdnyi alaptőkékkel (pl. Carneggie, Morgan és Rockefeller triumvirátusa tíz milliárd koronával) trösztöket alapított, hogy pl. az acél, vas stb. árusításában az amerikaiak szabják meg az árakat. Sürgette a tengerészet, hajóhad, sőt az állandó hadsereg fejlesztését is, mert a gyarmatosítás, mint az új piacok szerzésének legbiztosabb módja, a kereskedő államnak bizonyos fokig katonai jelleget ad. Katonai sikerekre csakhamar hivatkozhatott. A párisi békeértekezlet 1899. október 3-án Angliával szemben Venezuelának adott igazságot, december 10-én pedig Spanyolországot, mely egy amerikai hajó felrobbantása miatt másfél év óta háborút viselt az Unióval, megfosztotta Kubától, Puerto-Ricotól s a kisebb nyugatindiai szigetektől, tehát amerikai összes birtokaitól, továbbá a Filippi-szigetektől; s mindezért az Unió összesen csak 100 millió korona kárpótlást adott. Hogy a Csendes-tengeren befolyását biztosítsa, az Unió, a bennszülöttekkel kötött egyezség értelmében, a Hawai- és Sandwich-szigeteket már 1898. aug. 12-én bekebelezte. Most történt első izben, hogy az Unió az Atlanti- és a Csendes-óceán szigetein mint hódító foglalt el összesen 441.876 km2 földet 9 1/2 millió lakossal. Mac Kinleyt ezért az európaiak Amerika császárának nevezték s másodszor a yankeek is abban a reményben választották meg elnöknek, hogy az egész Amerika egyesülését előkészíti, vagy éppen el is végzi."
(Forrás: https://mek.oszk.hu/13600/13664/pdf/13664_2.pdf)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page