Képaláírás: Báró Jósika Miklós.

Ismertető szöveg: B. Jósika Miklós Erdély fia, az ős Branyicskai Jósika-család ivadéka. Született 1796 april 28-án Tordán. Miután a jogtudományokat elvégezte, 1811-ben katona lett, egy dragonyos ezredbe lépett. Résztvett az akkori hadjáratokban, s vitézsége mellett szól, hogy 1814. a Mincio melletti ütközetben, febr. 8-án a csatatéren nevezte ki ezredese főhadnagygyá; sőt egy hónap mulva már kapitánynyá lőn egy gyalogezredben. Mint ilyen jelen volt a francziaországi hadjáratban is, de már 1818-ban kilépett a katonaságból, haza ment Erdélybe s ott meg is házasodott. Hosszabb ideig visszavonult magánéletet élt, komoly tanulmányokkal és tervelésekkel foglalkozva.
De a benne élő tehetség s folyvást gyarapodó szellemi erő elvégre nem maradhatott tétlenül s követve magasabb hivatását, működési tért keresett. 1834-ben az erdélyi országgyülésen lépett fel határozott szabadelvü irányban, a megtámadott jogok és törvényesség védelmére. A jég meg vala törve; vágya, tovább haladni a megkezdett pályán, határozottabb alakot öltött, ellenállhatlan ösztönné lőn. Nemsokára Magyarországba, a magyar szellemi élet központjába, Pestre tette át lakását, s csak a nyarat töltötte erdélyi birtokán, a természet bájaival megáldott regényes Szurdokon. 1835-ben a kolozsvári sajtó alól csaknem egyszerre két kis munkája jelent meg; az egyik "Irány," a másik "Vázolatok" czim alatt, melyek részint politikai, részint philosophiai töredékeket tartalmaztak. E két munka már az eddig ismeretlen nevü szerzőre kezdé vonni a közfigyelmet, midőn nemsokára reá, irodalmunkban korszakot képező hatást idézett elő "Abafi" czimü első regénye.
...
Jósika neve ünnepeltté lőn a hazában, s - a mi müveinek egyik legfőbb érdeme, irodalmunknak egyik legnagyobb nyeresége - a magyar regény ajtót talált a külföldi müvészi regények által müvelt izlésü, gyakran elfinnyásodott főúri körökbe is. Jósika nemsokára a magyar Akadémia tagjává választatott s midőn 1838. a Kisfaludy-társaság, e tisztán szépirodalmi intézet keletkezett, ennek tagjává, 1841-ben igazgatójává, 1842-ben pedig elnökévé választatott.
...
Még csak azt kell elmondanunk, a mi még mindnyájunk friss emlékezetében van. Báró Jósika Miklós 1848-ban mint a felsőház tagja a "honvédelmi bizottmány" tagjává neveztetett s a kormányt e minőségben Debreczenbe, Szegedre s Aradra is követé; Kossuth kormányzósága idejében a kegyelmezési legfelsőbb törvényszék tagjává neveztetett. A forradalom bevégeztével külföldre menekült, azok sorában látjuk az ő nevét is, kiket a haditörvényszékek halálra itéltek. Nemsokára Belgium fővárosában, Brüsszelben vőn állandó lakást s ott él mai napig. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. február 24.)