Képaláírás: A gyanu.
- "Ne ijedj meg, kicsi Anna, - szólt János, - én vagyok."

Ismertető szöveg: "Bácsné azt gondolja, hogy ez még nem lenne baj, csak a leány ne szeretné. De ha szerette is cselekszik. A jászolhoz dől és a nyitva hagyott ajtón át várakozva tekint a ház felé. A Mátéék barnafedelü nagy házán és fehér falán piros fény kezd játszadozni a szürkeséggel és az akáczfák felett, mintha rózsaszínű liszt porzana. A ház ajtaja megnyílik és a szép leány fehér ingválla élesen kiválik a derengő fényből. Futva megy a pajtáig; de az ajtóból visszahökken, szíve hangosan ver...
- "Ne ijedj meg, kicsi Anna, én vagyok"... - "Azt hittem, azt hittem, hogy"... ... "
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1894. június 3.)