Képaláírás: Báró Nopcsa Ferencz.

Ismertető szöveg: "Felső-szilvási báró Nopcsa Ferenc (Alsófarkadin (Hunyad megye), 1815. március 14. - Szacsal, 1904. június 24.) főispán, a főrendiház tagja.
1834-ben hadnagy lett a herceg Schwarzenberg nevét viselő dsidás ezredben. 1836-ban a Radetzky nevét viselő huszároknál főhadnaggyá, majd kapitánynyá lépett elő, de 1843-ban bucsút mondott a katonai pályának, melyen 1840-től 1842-ig egyszersmind Károly Ferdinánd főhercegnek udvari kamarása volt. Megválván a katonai szolgálattól, mint magánzó élt és nagyobb utazást tett külföldön; különösen Olaszországban tartózkodott hosszabb ideig és Velencében levéltári kutatásokat tett, hogy a magyar történelemre vonatkozólag gyűjtsön adatokat. A közpályán 1861-ben tűnt fel először, midőn az alkotmányos megyék visszaállításával Hunyad megye főispánja lett, mely székben atyja, László 1848-ig vezette a megye ügyeit. 1867-ben az ő felsége körüli minisztériumba lépett mint államtitkár, de ez állásától nemsokára megvált, Erzsébet királyné főudvarmesterévé neveztetvén ki, mely méltóságáról 1894-ben aggkorára való tekintettel lemondott. Császári és királyi kamarás és valóságos belső titkos tanácsos. 1873-ban a Lipót-rend nagy keresztjét nyerte. A főrendiház újjászervezésekor kineveztetett annak tagjává."
(Forrás: Wikipédia)