Képaláírás: Burjátok között.
A jurta tetején kelesztik a tésztát.

Ismertető szöveg: "A burjátok, vagy másképen a brackik ősei, hagyományok szerint a Bajkál-tó mellett élő ojratok voltak. Ezek utódai mai napig ott laknak az irkucki kormányzóság és a Zabajkálszka területén, teljesen nomád életet élve, ide-oda vándorolva, vagy pedig szétszórt, apró falvakban.
Az én burjátjaim a tabangutszki nemzetség, a Zabajkál délnyugati részén, közvetlenül a mongol határon laknak és a szelengenszkiek harmadik nemzetségének vallják magukat.
Uluszaik (falvaik) tíz-húsz jurtából, vagy téli kunyhóból állanak. Ezek elszórva, rendszertelenül vannak építve, minden beosztás, vagy utcza nélkül. Apró majorságok, melyekben ott látjuk az alacsony faólakat a marhák számára a gerendákból épített hombárt és gazdasági udvarokat.
Utóbbi időben már kissé rendesebben építkeznek az orosz hatás alatt, de a telkek elhelyezésében megmaradt a nomád jelleg, mely bizonyos ideiglenesség hatását kelti a szemlélőben. Tagadhatatlan, hogy ma is legkedveltebb lakásuk a bőrsátor, a jurta, mely teljesen hasonlít a kirgiz és kalmük sátrakhoz. ..."
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1917. október 14.)