Képaláírás: A koronázási kincsek.
1. Az eskükereszt, a melyre a király esküdött. - 2-3 . Az apostoli kereszt, melyet a király előtt vittek. (2. előlap, 8. hátlap). - 4. Szelepcsényi primás béke-feszülete, melyet csókra nyújtottak a királyi párnak.

Ismertető szöveg: "Az eskükereszt is az Árpádok korából, a XII-XIII. századból származik. Komán stílben színaranyból készült, sodrott arany szálakból (filigrán) alakított diszítményekkel, gyöngyökkel és drágakövekkel ékes. Középen, kristály alatt Krisztus keresztfájának egy darabkáját foglalja magában. Talpa, lába, lapított gömb alakú gombja (nodus) új, 1634-ben, Pázmány érseksége alatt s minden bizonynyal az ő rendeletére készült s ugyanez időből való a kereszt közepére, elől és hátul alkalmazott két zománczos lap is. Az új talpra a réginek három tojásdad alakú filigrános lemezét erősítették. A filigrános technika hazánkban nagyon el volt terjedve s belőle fejlődött a sajátosan magyar sodrony-zománczos díszítési eljárás. Az egész alkotás kétségkívül hazai munka.
Idegenből Származott hozzánk az apostoli kereszt, mely az olasz renaissance ötvösség egyik legszebb,, stílben egyik, legtisztább emléke. Előlapját a fölfeszített Megváltó alakja s Máriát, János evangélistát, Magdolnát és a jelképes pelikánt ábrázoló négy más öntött dombormű diszíti, hátlapján pedig öt niellós lemez foglal helyet. Megállapításunk szerint a bolognai Francesco Francia ötvös és festő műve s valószínűleg Estei Hippolit prímás megbízásából, a XV. század végén készült (gombja s alsó szára Simor prímás idejéből, 1875-ból való). Azelőtt egy másik, ma már elveszett keresztet vittek a királyok előtt az apostoli jelleg kifejezése gyanánt. A mait a XVIII. század végéig a királyok és prímások előtt egyaránt hordozták, a mikor Batthyány József bíbornok az utóbbiak részére külön keresztet készíttetett.
Pompás darab a pacificale (békefeszület), melyet a prímás a koronázáson csókra nyújtott a királyi párnak. Szelepcsényi prímás rendeletére a XVII. század második felében tömör aranyból, korai bárok stílben készült. Zománcztechnikája hazai eredete mellett szól. "
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1917. január 14.)