Képaláírás: Szendrő vára. - Csányi Károly felvételei.

Ismertető szöveg: "Jóval jutalmazóbb az a kirándulás, melyet a Dunán tehetünk meg Belgrádtól a mai Szemendriáig, a hol a Duna és a Jezsava összefolyásánál a 25 bástyás hatalmas Szendrő vára áll, közvetlenül a folyam partján, mintha csak a Duna hullámaiból emelkedne ki a középkor egyik deszpotájának parancsszavára épült erős falaival. A vár alaprajza háromszögű és dunai frontja mintegy 500 m hosszúságú. A belső vár egyik bástyáján téglákból alakított ó-szerb felírás tanúskodik arról, hogy Brankovics György szerb fejedelem 1430-ban építtette a várat. A helyenként 4 és fél méter vastag kőfalak jól daczoltak az idők viszontagságaival. A belső várban az egykori lovagterem oldalfala négy ikerablakával és a végső menedékül szolgáló öreg torony jól kivehető. A hagyomány szerint a környékben 12 évig minden tojást a várépítkezéshez kellett hordani, hogy azokat a vakolat keverésére felhasználják. Már 1437-ben megjelennek falai alatt a törökök, de ekkor a magyar seregek elűzik Ali béget. A következő évben Murád szultán veszi ostrom alá és egy évi vitéz védelem után a vár elesik. A törökök nem egy támadást intéznek innen Belgrád ellen. 1448-ban a rigómezei csatából hazafelé tartó Hunyadit a kétszínű Brankovics egy. ideig itt fogva tartja. 1459-ben II. Murád majdnem egész Szerbiát hatalmába keríti és vele együtt Szendrőt is. A mikor Belgrádból 1688-ban a törököket kiűzik, a vár minden komolyabb ellenállás nélkül jut a magyarok birtokába, de két év múlva Szendrő is osztozik Belgrád sorsában. Csak Savoyai Jenő 1717-iki nagy győzelme szerzi ezt a várat is vissza. További sorsa épp úgy összefügg Belgrádéval, mint a szabácsi váré. "
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1917. február 4.)