Képaláírás: Példák a "Vázlatkönyvünk hasznosítása" című cikkhez.
A Magyar Grafika Melléklete.

Ismertető szöveg: "Ha valamely olyan helyre készülök, ahol szép könyveket, folyóiratokat, képeket, rajzokat stb. remélek láthatni és lapozhatni, különös gonddal ügyelek arra, hogy velem legyen az amúgy is elválhatlan jegyzetblokkom, mely nálam a vázlatkönyvet is helyettesíti. Akár kávéház, könyvtár, muzeum, avagy valami művészi tárlat az a hely, ahol megjelenek, mindig akad valami megkapó könyvfedél, hirdetés, dekoratív rajz, kép, építészeti stilusmotivum, vagy ezeknek sokszor parányi részlete, mely megragadja figyelmemet s arra késztet, hogy azt néhány jellemző fövonással papirra rögzítsem, mindjárt arra gondolván, miszerint alkalomadtán szedéseimnél hasznosítani is fogom.
Jobb kávéházakban rendszerint megtaláljuk a nagy német folyóiratokat (békeidőben az angol és francia sem hiányzott), melyeknek hirdetési rovatai túlnyomórészt a legjobb grafikusok keze alól kikerült rajzokkal vannak tele. Az Illustrierte Zeitung, a Meggendorfer Blatter, a Die Dame és a többi elterjedt német folyóirat mindmegannyi kincsesbányája a jól megoldott hirdetésrajzoknak. A könyvtárakban is megleljük ezeket a folyóiratokat, ott azonban inkább a komoly tartalmú tudományos folyóiratok, művészeti lapok, könyvek érdekelnek, mint amilyenek a "Magyar Iparművészet", a "Das Plakat", az "Innen-Decorationration", a "Deutche Kunst und Decoration", "Die Kunst" stb.; ezekben már több a szedésmegoldás a hirdetési részben, de igen sokszor bőven akad skiccelni való az illusztrációkból, melyek bútor-, épület, szobadekorációtervekröl, szobrokról, műemlékekről; dísztárgyakról, ékszerekről stb.-ről készülitek. A múzeumokban is akad bőven olyan kiállítási objektum, melynek tömege vagy annak egyik részlete a grafikust és nyomdászt érdekelheti.
A 17. példa egy francia lap rejtvényrovatából leskiccelt 2. sz. vázlat nyomán készült. A 18. példa alapeszméje egy német cigarettagyár reklámbélyegéröl való (7. sz. vázlat); azon három cigarettát jelképeznek a vastag vonalak, példámnál pedig vonalzók alakját nyerték. A 19. példa alapeszméjét ismét a 10. vázlat adta. Szedésbeli kivitelben persze nem mutatja azt az eredetiséget, mint az eredeti rajz, de elfogadható és nálunk még nem igen alkalmazott megoldást képez."
(Forrás: Magyar Grafika, 1920. július)