Képaláírás: Példák Kun Mihály "Hogyan szedjünk?" cimü cikksorozatának harmadik közleményéhez.
A Magyar Grafika Melléklete.

Ismertető szöveg: "A cégkártya az üzleti világ nélkülözhetetlen nyomtatványai közé tartozik. Ezen közli velünk a kereskedő és iparos nevét, cimét, telefonszám át és esetleg felsorolja azokat a cikkeket, melyeket készít, gyárt, elad. Érthető tehát megrendelőink kívánsága, ha üzleti kártyájuk rendelését "valami rendkívüli izléses", "csinos kivitelű", "feltűnő", "elegáns" stb. óhajtásokkal kisérve adják fel.
Cégkártya szedésénél is a helyesen alkalmazott hangsúly a fontos. Itt is, mint a levélfejeknél, a hangsúly elsősorban a név és lakhelyre esik, mely lehet egyenértékü , de lehet lefokozott is, másodsorban a telefonszámra, mely ismét lehet egyenértékű a lakhellyel, de esése is lehet. Szabályos soreséssel lentebb foglalkozunk. Az esetleges többi szöveggel, mint valami mütyürkével, a rendelkezésünkre álló tért dekoráljuk, illetve szedéstestünk foltját a papíralakunkhoz viszonyítva egyengetjük.
Nincs nyomtatvány, melynél oly bő alkalma volna szaktársainknak az arányérzékük fejlesztésére, mint a cégkártya. Ha nem vagyunk tisztában a helyes aránnyal, bizony furcsa formátumok kerülnek ki ollónk alól. Pedig valamilyen viszonynak okvetlen kell lenni a szélesség és magasság közt, mert csakis helyes arányú papiroson lehet jó munkát produkálni.
Szerkesztés utján arányaiban pontos nagyságú formátumot kaphatunk (1. példa). Azonban körző nem mindenkor áll rendelkezésünkre s igy csak a hajtogatásnál maradjunk. Mint látjuk, a 2. példán ez az alakarányos, mert magasság a 8, a szélessége pedig 5 rész (8:5). A 3. példa mutatja, hogy a fenti nagyság 1/4-résszel nagyobb, mint az angol alak. Ezt a negyedrészt megkapjuk papirosunknak háromszori egymás után való felezésével (l. 4 példa 3. pont). Ha a papírcsíkunkon haránt alakban kell keresnünk a megfelelő arányt, akkor az 5. példa szerint szerkesztjük azt meg. E példának magasságát - kísérletként -, 9 részre osztva, az 1/9 részt rávezetjük a szélességre, látjuk, hogy az abban pontosan 14-szer van meg. Talán ezért kapjuk gyakran azt az utasítást, hogy szedjük cégkártyáinkat levelező-lap nagyságra (9x14 cm). Ily arányú, de kisebb vagy nagyobb formátumot, ha van egy rendes levelező-lapunk, egy átló segélyével könnyen kaphatunk (6. példa). Megközelítjük ezt az arányt, ha úgy hajtogatjuk papirosunkat, hogy az hat négyzetet adjon ki (7. példa), mint láthatjuk az eredményt: 9x13 1/2 . Aranymetszet arány a (7. példa, vörös vonal) 14:8.7. Az 5. és 7. példákat összehasonlitva, oly csekély eltérést tapasztalhatunk, hogy bátran megbízhatunk ezen utóbbi, szintén hajtogatás segélyével előállított formátumunk helyes arányaiban. Szedéstestünknek a papirnagysághoz való viszonya is épp oly fontos, mint m aga az alak. Ezt megkaphatjuk szerkesztés utján. De mint a papírformátum keresésénél, úgy itt is nem a körzővel való manipulációhoz (8. példa), - bár ezt is kell tudnunk - hanem az egyszerűbb eszközök segélyével való munkálkodáshoz kell szoknunk. A 9. példánk hálózata segélyével az ideális szedésfoltot könnyen megtalálhatjuk. Mint látjuk, teljesen egyezik a szerkesztett szedésfolttal. 10. példánk még az előbb említett hálózat behúzását is feleslegessé teszi és egyben mutatja a hangsúlyozandó szövegrész foltjának (felső jobb sarok 3x3) kiterjedését is, amit a 11. példa szerint is megkaphatunk. 12. példánk a "hangsuly-foltunk" arányos elosztásának mikéntjét érthetően magyarázza, melyet lehet egy csoportban tartanunk. De lehet sorokra osztva, kevésbbé fontos szöveg, vagy mütyürkék közbeiktatásával is elhelyezni. Hangsuly-foltunk elosztásának egy más módját illusztrálja a 13. példa, melyből a kétfoku arányos soresést is megtanulhatjuk. "
(Forrás: Magyar Grafika, 1921. január)