Képaláírás: A nyomdabetűk készítéséről
A párisi Foucher fréres által készített komplett öntőgép

Ismertető szöveg: "A legelterjedtebb és a legegyszerűbb a párisi Foucher rendszerű komplett öntőgép. Öntőműszerének egyik, a betűszignatúra része és a második, a vele ellenkező része derékszögben, hosszú vízszintes felületen rögzíttetett. E két rész között az alanti ütközőcsavarig fel s alá jár a mag, amely vastagságra nézve a betű törzsét képezi, az esés mélységével pedig a betű vastagságát adja meg. Az esés mélységét az ütközőcsavarral szabályozzák. A két fixen álló részen jár a fedő. Az öntő műszerek elülső szabad részét az anyaminta zárja, ezt egy sínben járó alkotmányra, az anyaminta szekrényre erősíti. A szekrény anyaminta felőli része csavarokkal úgy igazítható, minta betű képe a törzsre kívántatik. Ellenkező részén a már vázolt csapon át löveli be a vele szoros összeköttetésben álló öntött vas üstben járó dugattyúja a megolvadt fémet. A fém gyors szilárdulását a gép hűtőberendezése állandósítja. Az anyaminta szekrény visszahúzódik, vele egyidőben a fedő is, elejével a műszernyílásánál megáll, hogy felemelkedő magja nyílt fogójába emelje a betűt. A fedő előre hozza a betűt, s útjába eső egyik kis csapját töri le, az alapjában levők által pedig sodrától megtisztítva, egy fasorzóra adja ki. Ezalatt természetesen a készülék ismét bezárul és a leírt műveletet megismétli. A komplett gépnek átlagos napi termelése nonp.- cic.törzsre 30,000 betű. Itt meg kell említenem, hogy a Foucher - féle gépekből több típus van használatban. Ezek a dugattyu nagy nyomásának ellent állás a szerint váltakoznak és pedig az első a legkisebben nonparelltől mittelig, a második nagyobbon terciától 3 ciceróig, végül a harmadikon a legnagyobb öntőgépen 4 - 6 ciceróig terjedhető betűk önthetők."
(Forrás: Magyar Grafika, 1922. december)