Képaláírás: Ozsonna.
Tempera. Engelmann Zsigmond tulajdona. (1904, Nagy-Bánya.)

Ismertető szöveg: Ferenczy Károly eleinte jogi tanulmányokat folytatott, majd gazdasági iskolába járt, végül unokanővére (későbbi felesége, a szintén festő Fialka Olga) biztatására kezdett képzőművészettel foglalkozni. 1885-ben a nápolyi akadémiára iratkozott be, 1886-ban Münchenbe ment, ahol megismerte Csók Istvánt és Hollósy Simont. Párizsban a Julian Akadémián két évet töltött, majd a szentendrei művészkolóniához csatlakozott, 1893-ban ismét Münchenben találjuk. Hollósyval és körével szorosabbá vált kapcsolata, így 1896-ban velük tartott Nagybányára. Itt a művésztelep egyik vezetője, nagy hatású tanára lett. Sikeres budapesti kiállítását követően 1906-ban a Mintarajziskola tanárává nevezték ki, ekkortól már csak a nyarakat töltötte Nagybányán. 1907-ben a MIÉNK alapítóinak egyike volt. (Forrás: kieselbach.hu)

Nyári est. Ferenczy Károly második nagybányai korszakának utolsó előtti és talán legtermékenyebb évében készült. A kép témájának helyet adó parkrészlet minden bizonnyal a festő és családja által Nagybányán, 1896 és 1930 között bérelt ház hangulatos kertje. Ezt a tényt látszik alátámasztani a kalapos hölgyalaknak helyet adó kerti bútor részlete is, hisz a karosszék motívuma ugyancsak feltűnik Ferenczy 1910-es A Vörös fal című alkotásán (Genthon, katalógus: 270.), A tékozló fiú hazatérésének (Genthon, katalógus: 233.) egyik vázlatán, sőt árnyék-sziluettjével is találkozhatunk az 1905-ben készült Napos délelőtt (Genthon, katalógus: 191.) vibrálóan fehér abroszán. (Forrás: viragjuditgaleria.hu)