Képaláírás: Schwann Tivadar (1810-1882.)

Ismertető szöveg: "A német tudomány méltán tulajdoníthatja magának a sejtelmélet megalapításának az érdemét. Előbb a növény országon, s két évvel reá az állatországon fejtették ki ezt az elméletet, mind a kettőn német ember : az előbbin Schleiden (1837), az utóbbin Schwann (1839). Az a kis füzet, melyben Schwann (1810-1882) számos önálló megfigyelés alapján kimondja, hogy az állatok s az ember teste sejtekből van összetéve, hogy ezek a valódi alakelemei a szerves világnak, korszakos jelentőségűvé vált a biológiában vagyis az élőlényekről szóló tudományban. Ez a füzet egyszerre tudománnyá avatta a szövettant mintegy varázsütésre összefüggő tudáskörré kapcsolta egybe a már akkor meglevő szövettani észleletek összefüggéstelen sorozatát, a megértés egy eredményes elvét vitte bele ebbe az ismeretkörbe s ezzel megindítójává lett annak a nagyszerű fejlődésnek, melynek eredményekép a szövettan ma már mint a befejezéstől ugyan még távol álló, de nagy terjedelmű, bámulatosan gazdag tudomány áll előttünk. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf)

"Schwann Tivadar, német természetbuvár, szül. Neussban 1810 dec. 7., megh. Kölnben 1887 jan. 14-én. Orvosi és filozofiai tanulmányokat végzett Bonn, Würzburg és Berlinben. 1838. Löwenben a boncolástan tanára lett, 1848. Lüttichbe hivták ugyanilyen minőségben s u. o. 1858. az élettan tanszékét is átvette. Megalapította a szövetek tanát Mikroskopische Untersuchungen über die Übereinstimmung in der Struktur u. dem Wachstum der Tiere und Pflanzen (Berlin 1839) c. nagy művében. Felfedezte a pepszint."
(Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/s-16BBE/schwann-173A4/)