Képaláírás: A spórás véglények szervezete összehasonlítva az állati és az emberi petesejttel.
A = Coccidium Schubergi Schaudinn nevű spórás véglény nyugalmi szakban az osztódás előtt. B = Eirmocystis polyniorpha Léger nevű spórás véglény közvetlenül a betokozódás előtt. C = egy tengeri csillag (Asterias glaciális) petesejtje. D - emberi petesejt. Valamennyien nagyítva.

Ismertető szöveg: "Az ember összes szervei végeredményében sejtekből állanak, melyek legaprólékosabb részletükben is velejében megegyeznek a különböző állatok testét felépítő sejtekkel. A sejt ilyenformán az összes állatokat, beleértve az embert is, egységes egésszé fűzte. Vannak állatok, melyek egész életükön át egyetlenegy sejtből állanak; ezeket véglényeknek nevezzük. A soksejtű állatok sejtjei csupán abban különböznek a véglények testét alkotó egy sejttől, hogy a munkamegosztás elve alapján maguk között felosztották azokat az életműködéseket, amelyeket a véglények teste egymagában végez s ennek megfelelően a különleges életműködésekhez alkalmazkodva úgynevezett szöveteket formáltak. Szöveteknek tehát az egyenlő élettani működéshez alkalmazkodott sejtek tömegét nevezzük.
A fejlődéstan a közvetlen megfigyelt tényekből kimutatta, hogy a legmagasabb rendű állat, az ember is ott, az egyszerűségnek azon a fokán kezdi meg a létet, amelyen ma a legalsóbb rendű állatok állanak. Minden állat, az embert sem véve ki, egyazon módon szervezett sejtből, az úgynevezett petesejtből veszi eredetét, mely lényeges jegyekben az egész állatvilágban hasonló egymáshoz és velejében teljesen megegyezik az állatvilág legalsóbb rendű lényeivel: a véglényekkel. A betokozott, nyugalomban lévő véglények és egy ember vagy más állat petéje között alaktani különbség nincsen (44. ábra). "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf)