Képaláírás: Köhler-féle ultraibolya mikroszkóp fotografáló-kamrával; nagyítása 3600-szoros. - Az alakfelismerés határa 1/10 mikron.

Ismertető szöveg: "Abbé és Helmholtz már jó előre megjósolták, hogy ez az interferenciajelenség fogja a nagy nagyítások határát megszabni. A mikroszkópi nagyítás fokozása ezek után csak úgy volna lehetséges, amint azt már 1891-ben Czapski, Abbé tanitványa, hangsúlyozta ha még az ibolyaszínnél is finomabb fényrezgéseket használhatnánk. Ilyen fényrezgéseket csakugyan ismerünk, ezek az úgynevezett ibolyántúli (ultraibolya) rezgések, csakhogy ezeket szemünk látóhártyája már nem érzi meg. Tisztán ultraibolya világításnál a szem teljesen sötétnek lát mindent, de a fotograf lemezzel mégis épúgy lehet fotografálni, mint a világosságban. Ezeknek mérlegelése alapján szerkesztette Köhler a jénai gyárban, 1904. év végén, ultraibolya mikroszkópját (73. ábra), amellyel természetesen szemünk csak fotograf-lemezek közvetítésével dolgozhatik. A Köhler-féle mikroszkópnak összes üveglencséi helyett olvasztott hegyi kristály (víztiszta kvarc) lencséket kellett alkalmazni, mert az ultraibolya sugarakat igen sok átlátszó test, köztük az üveg is, nem ereszti át, hanem elnyeli. A fényt hozzá izzó kadmium adja, amely hegyi kristály hasábokon megy keresztül s így felbontva, belőle csak azok a rezgések használhatók, melyeknek hullámhossza 0.000275 mm. (= 0.275 µ.) Így érhetők el a legnagyobb nagyítások, amelyekkel az ezredmilliméter tizedei is láthatóvá tehetők, de nem a szemnek, hanem csak fotograflemezen (a maximális nagyítás 3600-szoros). Egyelőre nem ismerünk semmiféle utat, módot arra, mivel a nagyítást fokozni lehetne."
(Forrás: https://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf)