Képaláírás: Az egysejtű paramaecium állatka egybekelése (conjugatio). Vázlatos rajz. - 1. A két infuzórium összenő, mindegyikben makro- és mikronukleusz van. - 2. A makronukleuszok eltűnnek. - 3. A mikronukleuszok osztódnak. - 4. Nyugalom nélkül újraosztódnak, mindegyik infuzóriumban négy mikronukleusz. - 5. Három mikronukleusz elpusztul, marad egy-egy. - 6. A mikronukleuszok fele kicserélődik. - 7. A cserélt mikronukleusz felek egyesülnek a megmaradottakkal. - 8. Az egybekelés véget ér. - 9. és 10. Osztódás tovább egyszerű kettéválással a megújult magokkal. A magmegújulás, magifjodás veleje ez: a régi mag 3/4 része elpusztul, a megmaradt rész egyesül más állat magjával.

Ismertető szöveg: "Nagyon elterjedt és ismert egysejtű állat a paramaecium (90. ábra); az infuzóriumok közé tartozik, felületét mindenütt finom csillangók borítják, amelyek élénk rezgése viszi tovább az egész állatot. Mikroszkóp alatt egyetlen csepp vízben csak úgy szaladgálnak a látótérben. Nemzedékről nemzedékre kettéválás útján szaporodnak ; a mikroszkóp alatt nem egyszer láthatunk kettéválni készülő állatokat. Ha jobban megfigyeljük életmódjukat, bizonyos időközökben meglepő tapasztalatokat tehetünk. A maeciumok, amelyek hosszú időn keresztül éltek közös helyen, mitsem törődve egymással: most házasodni kezdenek; ha egy-kettő elkezdi, utána bolondul a többi. Egyik paramaecium olyan mint a másik, különbséget tenni közöttük nem tudunk, s íme azt látjuk, hogy párosával összefekszenek, s bizonyos ponton (a szájnak megfelelő helyen) összenőnek. Bizonyos ideig összenőve maradnak, s azután újra elszakadnak egymástól, s nem törődve egymással, folytatják előbbi életmódjukat, s kettéválással változatlanul szaporodnak tovább.
Az összenövés, vagy amint elnevezték : egybekelés (conjugatio) jelentőségével igen sokáig nem voltak tisztában, míg végre a legújabb vizsgálatok sajátos dolgokat hoztak felszínre (106. ábra). Minden paramaeciumnak két magja van, az egyik nagyobb, ez a makronukleusz, a másik kisebb, ez a mikronukleusz. Az egybekelés alatt eltűnik, feloldódik a makronukleusz. A mikronukleusz a fonalas magoszlás szabályai szerint gyors egymásutánban kétszer oszlik. Az első oszlással két fiókmag keletkezik, most mindegyik újra oszlik és a paramaeciumban négy fiók-, azaz unokamagvat találunk. A négy mag közül három elpusztul, feloldódik és végül mindegyik paramaeciumban csak egyetlen mikronukleusz látható. Most következik be a legérdekesebb dolog : a megmaradt mikronukleusz újra oszlik, s a keletkezett fiókmagvak közül az egyik megmarad a saját sejtjében a másik pedig az összenövés helyén átvándorol a másik sejtbe. Az átvándorlás után mindegyik paramaeciumban újra két mikronukleusz van, az egyik a sajátja, a másik párosodó társából vándorolt belé. A két mikronukleusz egymás mellé kerül s teljesen összeolvad egyetlen maggá, s ezzel befejeződik az egybekelés; az összenőtt állatok újra elszakadnak egymástól, hogy jó darabig nemzedékről nemzedékre ismét egyszerű kettéválás útján szaporodjanak. Mi tulajdonkép az egybekelés, párosodás lényege? A paramaecium, amely jó darabig kettéválással szaporodott, az egybekelés alatt elveszti régi maganyagának egy részét; az unokamagvak közül három elpusztul, s csak egy él tovább ; tehát a régi maganyagnak 3/4 része elvész és csak 3/4-e marad meg a jövőre. A megmaradt maganyagnak a fele kicserélődik a másik paramaeciumnak ugyanoly változáson keresztülment maganyagával. Az egybekelés alatt tehát megújulnak a paramaeciumok magvai. Az új mag felerészben a sajátja, felerészben a másik állaté. Két külön állatnak a magja egyesül, hogy az új mag létrejöjjön és az egyesülő magvak csak negyedei a régi maganyagnak. A mag megszabadul, megtisztul régi anyagának egy részétől és új alkotó elemeket vesz fel a másik állattól. A mag megújulásának folyamata alatt az összenőtt állatok protoplazma-testei is teljesen összekeverednek egymással."
(Forrás: http://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf)