Képaláírás: Bosphorus. - Ásiai édes vizek

Ismertető szöveg: "Azon vízcsatorna, mely Marmara tengert a fekete tengerrel kapcsolja össze, trácziai Bosphorus vagy konstantinápolyi tengerszorosnak neveztetik. Nevét Bosphorus, azelőtt Bosporus, a bos vagy vos (ökör) és poros (átjárás) görög szavaktól nyerte, s igy ökörátjárást tesz, mivel oly keskeny (némely helyeken csak 500 lépés) hogy az ökör könnyen átuszhatja.
Thrácziainak azért neveztetik, mivel ezen nevű tartományban fekszik, s megkülönböztetésül azon tenger szorulattól, melly a fekete tengert az Azovi tengerrel kapcsolja össze ; ez utolsó hajdant cimmériai Bosphorusnak, jelennen pedig Kaffai szorosnak neveztetik. - A thráciai Bosphorus Európát Asiától választja el, s csak az első felének van Bosphorus vagy konstantinápolyi szorulat neve, más felét fekete tenger szorosának nevezik. - Európai oldalán a Balkán vagy Hemus hegység egyik ága húzódik el, midőn ásiai oldalát fekete tengerig leereszkedő Bithyniai bérczek szegélyzik.
Menjünk át az öbölön, üljünk le kissé az árnyékba, a virágokkal zománczozott rétre, amaz egészen megaranyozott s oly csinos épitményü márvány szökő kút mellé. Ezen áldott hely, Gheuk-Su - égszinű víz, - mellyet az európaik ásiai édes víznek neveznek. Ez azon hely, hova török s görög s örmény némberek, s minden nemzetbeli férfiak ünnepnapokon kisétálni szoktak. Ezen buja nép a kút körül, fák árnyában s a körülfekvő réten kiterítvén gyékényeit és szőnyegeit, vánkosra könyökölve, némán szívja pipáját, hallgatja a zenét, s vagy jeges serbetet, vagy forró kávét hörpölget. "
(Forrás: Ábrázolt folyóirat, 1848. február 19.)