Képaláírás: Egri nők részt vesznek Eger várának védelmében
Festette Székely Bertalan

Ismertető szöveg: "Másik három nagy münchenink közül csak Székely Bertalan jött haza magyar festnek. Ő is érvényesítette egyéniségét Piloty birodalmában. Bécsben annak a harcnak hullámai érték a lelkületét, a melyet Führich, Rahl és Waldmüller vívtak a művészet igazáért. Az akadémikus nazarenizmus, a rideg- iskolai idealizmus és a nemesített realizmus apostolai rontottak ott egymásnak. Székely szemléli a harcot, félreáll és Münchenbe menekül. Ott a nagy művészeti forradalom éri. A nagy stílt kereső valószerűségfestés a valóságot nagy pózzá formáló "festői festés". Székely lelkesen csatlakozik a forradalomhoz. És úgy jár, mint minden forradalmár, a ki túléli a forradalmat : a forradalmi ideálnak orthodoxjává lett.
Székely a nagy rajzritmus, a formák egyensúlyának, a szerkezet szigorú ballisztikájának mestere. Ezek a sajátságai érvényesülnek első nagy történelmi képében, a "II. Lajos holttestének föltalálásában", amelylyel a hatvanas évek elején a magyar közönségnek bejelentette, hogy új művészet köszönt az országra s ezektől a sajátságoktól mesteriek a vajdahunyadi vár számára nemrég készített kartonjai. Mennyi idő a két mű közt ! Mennyi fejlődés és mennyi következetesség. Fölfogásban és ábrázolásban. Végig erős historizmus nyilvánul az történelmi festésében. A mi új elem volt a romantizmus s az idealizmus után és a patétikus valóságfestés közepette. Ez a historizmus a sorsjárás nagyszerségét, a történelem hangulatosságát szólaltatja meg képein. Vásznain és freskóin. A történelem nagy pátoszát, mint az "Egri nő"-ben, vagy izzó hangulatát, mint "V. László és Ciliei" című képében. Meleg színezése talán a kutatásainak gyümölcse, de nagy, nemes vonalritmikája nem a tanulmánya, hanem sajátos egyéni dispoziciójának eredménye."
(Forrás: https://mek.oszk.hu/14800/14876/14876.pdf)