Képaláírás: 34. A fricsi kastély. Divald után
V. Magyar építésmotivumok

Ismertető szöveg: "Későbbi fejlődés, mikor a koronapárkányzatot valóságos fülkesor egészíti, ki alulról s az egész oromfal ekkor is csupa szgrafittó, a fülkékben természetesen külön alakokat ábrázol e vakolatba karcolt festés. Az ilyesmi nagyon díszes és szép lehetett, tekintve azt, hogy ha e szgrafittók több helyen fent is maradtak, de a sok aranyozás teljesen lekopott, pedig a színek közt ahol ma fakó folt maradt csak, sok volt az arany. Ez az oka, hogy például a késmárki nép ma is aranytoronynak nevezi a harangtornyot.
Már most ilyen teljes fülkesoros koronacsipkézetet, magas oromfalat találunk főleg, Sárosban, templomokon; egyike a legelsőknek a szinnyei templom, továbbá kastélyokon, városi házakon. A legszebb a fricsi kastély, melynek vagy másfélszáz fülkéje közül sok igen épen megmaradt. A sok történeti, mithológiai alak közt magyar történeti alakokat is találunk. Ő így Hunyadi Jánost, Lászlót s Mátyás királyt. Festőjük nagyon ügyesen járt el ; a sok alak tartása, állása igen változatos, sohasem ismételte önmagát. A fülkeívek közeinek mezeit s a koronacsipkézetet virágdísz fedi, melyekben a magyar motívumokat is képviselve találjuk. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/14800/14878/14878.pdf)