Képaláírás: A mézontófű (Phacelia tanacetifolia) virágait nagyon kedvelik a különféle hártyásszárnyú rovarok (méhek, dongó), fedelesszárnyú bogarak (rózsabogárfélék) és lepkék is. Ma egész rovarseregletet volt módomban látni és fotózni egy néhány négyzetméteres ágyásban.

Ismertető szöveg: A méhek repülő rovarok, amelyek közeli rokonságban állnak a darazsakkal és a hangyákkal. Külön vonalat képviselnek az Apoidea főcsaládban, jelenleg az Anthophilák közé soroltak. Megközelítőleg 20 000 ismert fajuk létezik, habár sokuk nincsen leírva, illetve besorolva. Ennek köszönhetően a számuk feltehetően magasabb. Az Antarktiszt kivéve az összes kontinensen előfordulnak. A méhek legtöbbje alig ismert. A legkisebb a törpe méh (Trigona minima), ami körülbelül 2,1 mm hosszú. A legnagyobb a Megachile pluto - kifejlett egyedeinek hossza megközelíti a 39 mm-t. Az északi féltekén a leggyakrabban előforduló fajok a karcsúméhek (Halictidae) családjába tartoznak. Legismertebb fajuk a háziméh, amely több más fajhoz hasonlóan mézet termel. A méhek a nektár és a pollen fogyasztására adaptálódtak; ezekből nyerik az energiát és a fehérjéket. A pollenek többségével lárváikat etetik. Táplálékukat a hosszú proboscidesszel, (komplex, összetett nyelvvel) kaparinthatják meg a virágokból. A hímek antennája általában tizenhárom, a nőstényeké tizenkét szegmentumból áll. Minden fajuknak két pár szárnya van, és ezek közül a hátsó pár kisebb. A méhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában, és a virágos növények legfontosabb beporzói. Gyűjtenek pollent és nektárt is. A nektárt gyűjtő egyedek is poroznak be növényeket, de a pollent gyűjtők sokkal hatékonyabb beporzók. A legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszertermelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, nagyrészt a méhekétől. A legtöbb méh bolyhos; a polleneket a szőrszálak elektrosztatikus töltése tapasztja a rovar testéhez. Ha a nőstény méhek egy kis időre felfüggesztik a takarmányozást, megtisztítják testüket, és a pollenszemcséket egy csomagba, úgynevezett scopába gyűjtik; ez a legtöbb méh hátsó lábán található. A legtöbbjük az összes virágból gyűjt pollent, de akadnak egy-egy növényre szakosodott fajok is. A pollent és a nektárt többnyire összekeverik, és így eleinte folyékony, de megkeményedő tartalék élelmiszertömeget hoznak létre. Ezt aztán megformálják, és a lépekben tárolják. Az így megtöltött sejtekbe helyezik petéiket, majd lezárják azokat. A virágok meglátogatása sok veszélyt hordoz magában: karoló pókok, gyilkos bogarak és különféle madarak vadásznak rájuk. Tizedelik állományukat a rovarirtó szerek is - ezek vagy közvetlenül az élőlényekre hatnak, vagy táplálékukra. (Forrás: Wikipédia)

A mézontófű a világ egyik legtöbb virágport termő növénye. Kaliforniából származik, és a méhészek egyik közkedvelt növényeként főként Nyugat-Dunántúlon termesztik, de kivadulva másutt is előfordul. A növény egynyári, szára 40-70 cm-es, levelei egy-kétszeresen szeldeltek, s a hajtást sok apró, merev szőr borítja. Virágai kékek, lilásak, tömött kunkor virágzatban állnak, a feltűnően hosszú porzók kiállnak a virágzatból, szinte felkínálva magukat a pollengyűjtő rovarok számára. A mézontófű nagy mennyiségű nektárt termel, s valóban rászolgál magyar nevére. (Forrás: hazipatika.com)