Normál kép: 1443096890.jpg   Méret: 770x524 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 1443096890_nagykep.jpg   Méret: 2680x1825 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apteris) lényegében vörös alapon, feketével díszített pajzsú levélpoloska, melynek lárva formáit sokszor láthatjuk és sokan fotózták. A 2.+3. képen a felnőtt és lárva alakok vegyesen láthatók, de a főképen és az 5-7 képen látható csökevényes szárnyú, fiatal lárva alak csak a Wikipedia spanyol nyelvű változatában és Galleria Tassonomica - Natura Mediterraneo című olasz fotós oldalon található meg egyetlen fotón! - A csökött szárnyak elsorvadnak, fekete lemezt alkotnak a 4. képen bemutatott lárva hátán, a felnőtt példányon ez tovább sorvad, a lábak és a fej is fekete színű lesz.

Ismertető szöveg: A verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus) egy közismert és elterjedt európai poloskafaj, amely nevével ellentétben nem a bodobácsok (Lygaeidae) rokona, hanem a verőköltő poloskák (Pyrrhocoridae) családjának tagja. Közép- és Dél-Európában él. E közismert kis rovar háta piros alapszínű, melyet jellegzetes fekete mintázat díszít, így például a félfedőkön egy-egy kör alakú folt díszlik. A félfedők alatt látszó potroh fekete, de pereme vörös, hasonlóan az előhátéhoz. A faj feje és alsó oldala fekete. Szárnyainak fejlettsége egyedtől függ. A kifejlett egyedek testhossza kb. 1 centiméteres. A verőköltő poloskák jellegzetessége a pontszemek hiánya. Ez a poloskafaj nem áraszt kellemetlen szagokat, illetve nem is csíp. Tápláléka elsősorban a hársfa és a mályvafélék termése, de szükség esetén megeszi a papsajtot, akácot, cukorrépát, padlizsánt, földiepret és rebarbarát, sőt korhadó növényi részeket és rovarok, csigák, hernyók tetemeit is. Repülni nem tud. A tavasz folyamán gyakran láthatóak párzás közben összetapadt bodobácsok, illetve nem ritkán a közvetlen közelükben számos fiatal egyed. A talajba és avarba rakott, fekete petékből kikelő, júniustól októberig fejlődő, szárnyatlan lárvák szintén vörösek, ám mintázatuk jóval egyszerűbb az imágókénál.
A kifejlett verőköltő bodobács a talajba ásva telel át, majd a következő évben az 50-60 pete lerakását követően elpusztul. Addig mályva- és hárstermések nedvtartalmát szívogatja hosszú szipókájával.
Élettartama 1-1,5 év. Nevezik még katonabogárnak, napsütő bogárnak, tűzoltóbogárnak, szabóbogárnak, botbonának, bodának, tűzi poloskának, katóféregnek, napféregnek, büdöspannának, papbogárnak, bödöcskének, halálfőnek, istenbogárkájának, kőkiverőnek, misemondó bogárnak, vörösbogárnak, boda bácsinak.
(Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page