Képaláírás: 201. ábra. A a Geranium sanguineum körös szabályos virága, B a Viola tricolor körös részarányos virága. Természetes nagyság. (Karsten.)

Ismertető szöveg: "Mint már más helyen említém, a virágrészek legtöbbnyire örvös állásúak, ritkábban spirális állásúak. Virágok, amelyekben az összes virágrészek spirális állásúak, körtelen vagy acyklikus virágok, pl. vízirózsa félék, Magnóliaceae; oly virágokat ellenben, amelyekben a virágrészek mind örvösen állanak, körkörös vagy cyklikus virágoknak, nevezünk, pl. liliomfélék. Vannak félkörös vagy hemicyklikus virágok is, ezekben a virágrészek egyik fele, nevezetesen a virágtakaró tagjai örvös állásúak, a virágrészek másik fele, a porzók és termőlevelek spirális állásúak, pl. boglárkafélék.
A körtelen és félkörös virágok főleg a virágtengely megnyúlása és a rajta megjelenő viráglevelek elhelyezkedésének különbsége szerint változnak; különben is ritkább virágok. Annál változatosabb a körös virágok szerkezete, mert itt nemcsak a virágrészek köreinek száma, de az egyes körök tagjainak száma is lényegesen módosíthatja a virág alkotását. A tipikusan kifejlett körös virágban a körök száma négy, kettő a virágtakaróra, egy a porzókra és egy a termővé összenőtt termőlevelekre esik, pl. burgonyafélék, de vannak egy körű, két körű, három körű és még gyakrabban öt körű, ritkábban hat körű és több körű virágok, pl. fűzfa, kőrisfa, juharfa, liliom, babérfa stb. ... "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_1.pdf)