Normál kép: elok_vilaga_254.jpg   Méret: 770x814 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: elok_vilaga_254_nagykep.jpg   Méret: 1022x1081 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: 226. ábra. Osztódásban levő vegetatív sejtnek egymásután következő állapotai. 600-szor nagyítva. (Strasburger).

Ismertető szöveg: "A sejtmag leírt szerkezetében, közvetlenül a sejt osztódása előtt változás áll be: a sejtmag gombolyagszerűen hálózatos anyaga egyes részekre tagolódik (226. ábra, 2), amelyek mind jobban és jobban összehúzódnak és rövid fonaldarabokká, ú. n. kromoszómákká alakulnak. Ezekben megkülönböztethetők az alapanyag és az apró, tömörebbnek látszó testecskék, amelyek korongszerűek és az alapanyag által egymástól elválasztva foglalnak helyet a kromoszómák egész hosszában (226. ábra, 3-7). Ezeket kromoszóma-testecskéknek vagy id-eknek nevezzük. Az idek egyúttal határát képezik annak, amit a kromoszómák anyagából, mikroszkóp segítségével meg tudunk különböztetni. Az idek a növénysejtnek és így az egész növénynek igen fontos alkotórészei, amelyeket Strasburger a növény örökölt tulajdonságainak anyagi székhelyei gyanánt tekint. Elméletileg pedig minden ilyen idben még számtalan öröklési egységet tételez fel. Ezek a feltételezett, végtelen apró részecskék öröklési egységek, vagyis az örökölt sajátságok hordozói: a párigén-ok.
A sejtmag osztódása, a kromoszómák kiválása után (226. ábra, 3) azzal folytatódik, hogy az egyes kromoszómák hosszukban kettéhasadnak; eközben pedig a sejt két átellenes falának közepe, az ú. n. sarkok felé, sugarasan elhelyezkedő plazmaszálak húzódnak, és a kettéhasadt, de még egymással összefüggő kromoszómák, a sejt közép (ekvatoriális) síkjába helyezkednek (226. ábra, 4-7), mialatt a magtestecske feloszlik. A sejt középsíkjában elhelyezkedett kromoszóma-felek egymástól elválnak és egyik felük az egyik, másik felük a másik sarkhoz vonul (226. ábra, 8, 9). A sarkokon a kromoszómafelek ezután ismét gomollyá alakulnak, fonalas szerkezetük elvész, és a magtestecskék kiválásával párhuzamban, kialakul a két új sejtmag (226. ábra, 10-12). A két sarkhoz nyúló plazmaszálak eközben a sejt középsíkján megvastagodnak, és az így létrejövő sejtfallemez az új-, vagyis a leány-sejtmagok teljes kialakulásáig, szintén átalakul a leánysejteket elválasztó sejtfallá. A leírt osztódási folyamat mellett a sejtmag kromoszómái minden egyes osztódás alkalmával a féleződés által megkétszereződnek, és így számuk az új sejtekben állandó, vagyis az osztódás által nem változik. Ez a szám különböző lehet, de ugyanannak a növénynek sejtmagjaiban egyforma. A legkisebb, eddig megfigyelt kromoszóma- szám 8, rendesen azonban ennél jóval nagyobb. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_1.pdf)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page