Képaláírás: 269. ábra. 21 éves tölgyfa törzsének keresztmetszete : b bél, égy évgyűrűk, c kambium, k kéreg, ebs elsődleges bélsugár, mbs másodlagos bélsugár.

Ismertető szöveg: "A szár elsődleges szövetei, a fejlődő növény súlyának viselésére nem lévén elegendőek, az említett másodlagos szövetek által mintegy kiegészítésben részesülnek, így a kambiumgyűrü záródása után az edénynyalábok két részre válnak szét és ezek közé a másodlagos fa és háncs iktatódik. A tenyészeti idő leteltével elpusztuló növényszárakban, pl. len, a másodlagos szövetek nagyobb szabású méreteket nem érhetnek el. Ellenben az évszázadokon, sőt ezredeken át élő fenyőféle és lombos fák törzsében a másodlagos fát és háncsot a kambium évről évre újabb és újabb rétegekkel gyarapítja. Ha az ilyen törzs keresztmetszetét szabad szemmel vizsgáljuk, úgy a másodlagos fa réteges szerkezete azonnal szemünkbe tűnik. Eme rétegek, vagyis évgyűrűk azáltal jönnek létre, hogy a tenyészet télen szünetel, illetőleg a kambium működése már augusztusban befejezést nyer, a nyár derekán keletkező faréteg pedig sokkal tömörebb szerkezetű mint a rákövetkező tavaszi réteg fája. Ez már kézi nagyítóval is észlelhető (269. ábra), még inkább azonban mikroszkóppal, amellyel kivehető, hogy az évgyűrű külső határán sokkal tömörebb szerkezetű, apróbb sejtek foglalnak helyet mint a következő évgyűrű tavaszi rétegében.
Az évgyűrűkön keresztül a sugár irányában haladnak a bélsugarak. Ezek a fenyőfélék fájában vékonyak, többnyire egy sejtnyi szélesek, és ezért a keresztmetszeten szabad szemmel nem láthatók. A lombos fák bélsugarai ellenben többnyire többsejtnyi szélesek, szabad szemmel is jól láthatók (269. ábra). A bélből kiinduló bélsugarakat elsődleges, - a külsőbb évgyűrűkben kezdődőket pedig másodlagos bélsugaraknak nevezzük (269. ábra). "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_1.pdf)