Képaláírás: 280. ábra. Az Equisetum arvense tenyészőcsúcsának hosszmetszete : t vezérsejt; S', S'' egymásután következő szeletsejtek (segmentum); f levélörv; g új oldalhajtás iniciális sejtje. 240-szer nagyítva. (Strasburger.)

Ismertető szöveg: "Az egysejtű növények, melyek elődjük kettéosztódása által jönnek létre, az osztódás befejezésével el is készültek, legfeljebb még nőnek. Hasonlóan egyszerű a fonalalakú telepes növényeknek, a gombáknak és a moszatok egy részének fejlődése, amelyeken csakis a spórák és az ivari sejtek keletkezése kölcsönöz némi változatosságot a testalkatuk fejlődésében; vegetatív sejtjeik, vagyis fonalaik, pedig minden irányban egyformák, egyenlő értékűek. Némi változást találunk már ama növények fejlődésében, amelyek egyszerű alkotásúak ugyan, de amelyeken már külön csúcsot és alaprészt különböztethetünk meg. A testnek fejlődését e növényeken, pl. a Cladostephus verticillatus, vagy a Dictyota dichotoma nevű barna moszaton, a csúcson helyet foglaló ékalakú sejt, a vezér sejt vezeti. Ilyen vezérsejt a magasabbrendű virágtalan növényeken is megvan. A mohok, surlók, harasztok szár- és gyökércsúcsa rendesen szintén vezérsejttel nő (280. ábra), amely háromoldalú, pirámisalakú és gömbölyded alapjával kifelé fordulva képezi a csúcsot. A vezérsejt osztódása által jön létre a főhajtás és azon az oldaltagok, melyek mindegyikének csúcsán egyegy vezérsejt foglal helyet."
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_1.pdf)