Képaláírás: 337. ábra. A Lupinus baktériumlakta gyökérgumócskája. A gyökérgumó természetes nagyságban (Woronin); b ugyanannak hosszanti metszete; g a gyökéredény nyalábja, amelyből a baktériumlakta sejtcsoportokhoz w finom ágak mennek (Woronin); c egy sejt baktériumokkal, középen a sejtmag, 600-szor nagyítva; d a még meg nem változott baktériumok; e és f a megváltozott baktériumok, a bakteroidák. 1500-szor nagyítva. (Fischer A.)

Ismertető szöveg: "Másodsorban a hüvelyes növények azok, amelyek bizonyos baktériumok közvetítésével képesek a szabad nitrogén felhasználására. A hüvelyes növények gyökerein ugyanis kisebb-nagyobb dudorok keletkeznek (337. ábra), amelyeket a talajban levő Bacterium radicicola egyedei okoznak olyképpen, hogy a gyökér hajszálképletein át a gyökér külső sejtjeibe jutnak és ott szaporodva, nemcsak hogy megtöltik a megnagyobbodó sejteket, hanem még újabb sejtek alakítására is serkentik, minélfogva daganatok jönnek létre. Úgy tetszik azonban, hogy a különböző növényeknek, talán génuszoknak más és más fajta baktériumok vagy legalább is azoknak biológiai tekintetben alkalmazkodott különböző fajtái felelnek meg. A baktériumok eleinte a növény nyújtotta szénhidrátokból élnek, később azonban regenerálódnak, amennyiben nagy gömbölyű vagy elágazó, fehérjevegyületekkel bővelkedő, a rendes baktériumalaktól eltérő különböző alakokká lesznek, amelyeket bakteroidáknak neveznek (337. ábra d-f), és amelyeket azután a hüvelyes növények éppen magérés idején felhasználnak, kis részük azonban a gyökérben megmarad, hogy a talajban áttelelve és valószínűleg ismét normális baktérium-alakot öltve, a jövő évre újra fejlesszen a hüvelyesek gyökerein gumócskákat."
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_1.pdf)