Képaláírás: 339. ábra. A gyertyán mykorrhizás gyökere hegyének hosszanti metszete. m a gombafonalak rétege, e-e a fejletlen gyökér kéregsejtrétege. Nagyítva. (Frank.)

Ismertető szöveg: "Igaz ugyan, hogy még más virágos növények is, amelyek a gombával társulnak, meg tudják szerezni maguknak a szükséges nitrogént. Ebben a tekintetben az úgynevezett mykorrhiza jelensége figyelemreméltó, amelyben a gomba myceliuma és a virágos növények gyökerei társulnak symbiotikusan. A mykorrhiza két formája ismeretes, az endotroph és az ektotroph. Az endotroph mykorrhiza az Orchideák, Ericaceák közt van elterjedve. A kevéssé ismert gombák myceliuma a gyökerek sejtjeibe hatolnak, ott szaporodnak, anélkül hogy a gyökér sejtjei elhalnának, jóllehet egyes sejtekben a protoplazmát felhasználva, oly módon fejlődnek, hogy szaporodjanak, illetőleg a jövő év tenyészetéről gondoskodjanak. Valószínű, hogy a gomba működése folytán a szabad nitrogént veszi fel a növény, vagy legalább olyan nitrogéntartalmú vegyületekhez jut, amelyeket maga egyedül különben elegendő mennyiségben nem tudna megszerezni. Nem valószínűtlen azonban, hogy általában a gombával való társulás esetleg a televényből szerzi meg a megfelelő nitrogénvegyületeket és a virágos növény a szénhidrátokról gondoskodik, végül még a hamualkatrészek megszerzésére is előnnyel járhat a mykorrhiza. Az ektotroph mykorrhiza a Monotropán felfedeztetve, konstatáltatok a kupacstermő, nyírfáié és toboztermő fákon, melyeken a gomba a gyökeret, különösen annak hegye felé eső részét sűrű fonadékkal közrefogja és csak ittott jut egy-egy myceliumág a gyökér külső sejtjei közé. Az ilyen gyökerek nem fejlesztenek hajszálképleteket, minélfogva a táplálóanyagok és a víz csak a mykorrhizának a közvetítésével juthatnak a növénybe. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_1.pdf)