Képaláírás: 572. ábra. Különböző sejtmagvak akromatikus maggerendázattal, melyen belül a kromatin és paranuklein elhelyezkedésének főbb típusai láthatók. A és B a napállatocska (Actinosphaerium) magja, C egy ostoros véglény (Ceratium) magja, D a folyami kagyló (Unió) petéjének magja, E és F a soksejtű állatok szöveti sejtjeinek két közönségesebb sejtmagtipusa. kr kromatin, kr + V kromatin + paranuklein, p paranuklein. Hertwig R. rajza.

Ismertető szöveg: "A sejtmagnak legfontosabb része a nukleinből és paranukleinből álló kromatikus állománya. A nukleinből álló kromatikus állományt kromatinnak, a paranukleinből állót pedig pyreninnek nevezzük. A kettőt kémiai reakciókkal különböztethetjük meg egymástól. A paranukleinből álló sejtmagrészek ecetsav hatására felduzzadnak, eozinnal megfestődnek, haematoxylinnel azonban csak kevéssé színeződnek, ellenben a kromatin ecetsav hatására nem duzzad, eozin nem festi, haematoxilin azonban szép ibolyaszínűre színezi. A paranuklein rendesen a kromatinnal egyesül (572. ábra, A , B és F) és a sejtmagban egyenletesen elosztva vagy hálózatot formálva (572. ábra, F) fordul elő, máskor pl. a petesejtek magvában elkülönülnek egymástól, s az egyik élesen, a másik pedig kevésbbé festődő magocskát (nucleolus) alkot (572. ábra, D). A paranuklein és kromatin eloszlásának különböző főbb alakjait az 572. ábra érzéki ti."
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_2.pdf)