Képaláírás: 615. ábra. Az édesvízi hidra testének szerkezete. A a hidra testének hosszmetszete; a test kétrétegű, amennyiben ektodermából (ent) és entodermából (end) áll; a test belsejében láthatjuk az emésztőüreget (ent. cav.), mely a külvilággal szájnyílással közlekedik és a tapogatókba is felnyúlik (ent. cav.1). Az ekto- és entoderma között fekete vonal jelzi a közbülső hártyát (msgl), az ektodermában pedig kisebb (ntc1) és nagyobb csalánsejtek (ntc) foglalnak helyet. Az entoderma sejtjei közül egyesek améba módjára protoplazmalábakkal (ú. n. állábakkal psd) veszik fel a táplálékot, mások pedig a táplálék mozgatása céljából ostorokkal (fi) vannak ellátva. A baloldalon két hidrabimbót láthatunk a fejlődés különböző szakán (bd1 és bd2), a jobboldalon hím- (spy) és női csírasejteket (ovy) termelő szemölcsalakú szerveket, utóbbiban egy petét (ov). B a hosszmetszet egy része erősebben nagyítva; ect ektodermasejtek, melyeknek sorába csalánsejtek (cnbl) vannak beiktatva, egyiknek kiálló csalánsertéje (cnc) is látható; end entodermasejtek nagy vakuolákkal (vac), sejtmagvakkal (nu), amébaszerű protoplazmalábakkal (psd) és csillangókkal (fi); az egyik entodermasejt (jobbról az első) két diatomeát nyelt el, melyek közül az egyik (b) már részben megemésztődött, a másik (a) ellenben még ép; msgl közbülső réteg (mesogloea); m. pr. az ektodermasejtek izomnyulványainak keresztmetszete; int. c. intersticiális sejtek. Parker rajza.

Ismertető szöveg: "Itt tehát egyetlenegy nyílás, t. i. az ősbél betüremlése helyén keletkező ősszájnyílás, szolgál a táplálék felvételére s később a hasznavehetetlen és meg nem emésztett anyagok eltávolítására is"
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_2.pdf)