Képaláírás: 688. ábra. Néhány gerincesállat agyveleje. A béka, B galamb, C nyúl, D kutya és E ember agyveleje. Gr nagyagy velő (agykéregállománnyal), K kisagy velő, S látódomb.

Ismertető szöveg: "A törzsfejlődés során a legkisebb kezdetből látjuk ezt a hatalmas központosító szervet kialakulni, mely az emberben olyan óriási arányokat ölt, hogy a többi agyrész csaknem eltűnik mellette (688. és 689. ábra). A csontos és zománcos halaknál még csak vékony hámréteg jelzi helyét, a kétéltűeknél már idegrostokkal összekapcsolódó idegsejtekből áll, végül a csúszómászóktól kezdve világosan elkülönül a többi agyrétegtől és főképpen az emlősök osztályában nagy arányokban fejlődik tovább, sőt a tapasztalat amellett szól, hogy a legtökéletesebb emlősöknél, vagyis az embernél, még mindegyre fejlődik. A legalsóbbrendű kétéltűek agykérgében alig néhány idegsejtet számolhatunk össze, a magasabbrendű gerinces állatokban azonban az agykéreg idegsejtjeinek száma egyre nagyobbodik. Az ember agykérgében Donaldsen vizsgálatai szerint mintegy 9200 millió idegsejt foglal helyet. Az anatómiai vizsgálatok világosan kimutatták, hogy az állatvilágban a kéregállománnyal felruházott agyköpeny csak fokozatosan képződik és tökéletesedése folyamán egyre nagyobb és nagyobb mértékben lép összeköttetésbe az agy többi részeivel. Az alsóbbrendű gerinceseknél, pl. a békaféléknél még annyira laza az összeköttetés, hogy ha nagy agy velejüket eltávolítjuk, az állatok Schrader vizsgálatai szerint teljesen úgy viselkednek, mint a rendes állatok. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_2.pdf)