Képaláírás: 705-711. ábra. A termékenyítés folyamatának vázlata. Boveri rajza.

Ismertető szöveg: "A termékenyítés folyamatát kivált az olyan állatok petéin lehet jól figyelemmel kísérni, melyeknél kevés a kromoszómák száma. Ilyen pl. az Ascaris megalocephala nevű bélgiliszta, melynek csírasejtjei csupán négy, illetve az érés után két kromoszómával bírnak. 705-711. ábráink ennek az állatnak termékenyítési folyamatát érzékítik. Megjegyezzük, hogy ez a vázlat, a csekély eltéréseket nem tekintve, az összes állatokra érvényes. A 705. ábra az érett petesejtet ábrázolja, alsó részében a petemaggal, felül pedig a petébe hatoló hímcsirasejttel, mely utóbbin élesen megkülönböztethető a hímcsirasejtek jellemző három része, nevezetesen a fej, a köztes darab és a mozgékony fark. A hímcsirasejt köztes darabja képviseli a magosztódást irányító vezértestet. A 706. ábra a termékenyítés kezdetének további szakát tünteti elénk. A hímcsirasejtnek a pete állományába jutott feje és köztes darabja megfordul, úgy hogy a köztes darab, mely a vezértestet rejti magában, befelé, vagyis a pete sejtmagja felé tekint. Később a vezértest két részre oszlik (707. ábra), s innen kezdve lépésről lépésre követhető (708-711. ábra), miként válik a két fiók-vezértest a magosztódás két sarkává. Eközben a hímcsirasejt feji része, mely tudvalevőleg tisztán összetömörített kromatinból áll, szintén nagy változásokon esik át. Első sorban folyadékot vesz fel a pete protoplazmájából (708. ábra) és az így keletkező, mindinkább nagyobbodó hólyagban kromatinállománya szétoszlik (709. ábra) és hálós szerkezetet (710. ábra) ölt. Ezzel a hímmag mind nagyságra, mind pedig szerkezetre nézve a petesejt magjához mindinkább hasonlóbb alakot ölt (707-709. ábra). Végül a hímmag és petemag vagy összeolvad egymással, vagy pedig, mint ábránkon is látható, mindkettő önállóan oszlásnak indul (711. ábra). Ez utóbbi esetben a már ismertetett módon mindkét mag kromatinállománya előbb kromoszómákra darabolódik (710. ábra), melyeket, valamint minden magosztódásban, úgy itt is a vezértestek körül képződő magorsófonalak fognak közre (711. ábra) és azokat, van Beneden megfigyelései szerint, úgy osztják két részre, hogy a megtermékenyített petesejtből fejlődő mindegyik fióksejt felerészben apai, felerészben pedig anyai kromoszómákat fog tartalmazni. Az új egyén összes vezértestei tehát a hímcsirasejt vezértestéből fejlődnek. A pete ezek képzésében nem vesz részt, saját vezérteste pedig, miként azt már előbb kiemeltük, a termékenyítés előtt visszafejlődik. Ábránkon (710-711. ábra) az apai kromoszómák szürkék, az anyaiak pedig egészen fekete színűek. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_2.pdf)