Képaláírás: 717-718. ábra. Egy csontos hal (Motella) petéjének korongalakú barázdálódása (A-C) és embriójának fokozatos kialakulása (D-I).

Ismertető szöveg: "A fejlődés azzal indul meg, hogy a petesejt gyors egymásutánban 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256 stb. számú sejtre oszlik. A petesejt oszlását, minthogy ilyenkor a petesejt felületén barázdák láthatók, barázdálódásnak nevezzük. A barázdálódás a különböző állatoknál különböző módon megy végbe. Lehet teljes és lehet részleges. Teljes a barázdálódás akkor, ha a petének minden része barázdálódik, ellenben részlegesnek mondjuk a barázdálódást akkor, ha a petének csak egy része barázdálódik, ellenben a petének arra a részére, mely a tápláló szíkanyagot tartalmazza, nem terjed ki a barázdálódás folyamata (716. és 717. ábra). Hogy az egész pete, vagy annak csak egy része barázdálódik-e, az elsősorban a petesejtben levő tápláló-sziknek a protoplazmához viszonyított mennyiségétől függ; kevés tápláló-szíkű peték rendesen egészen, a tápláló-szikben gazdagok pedig csak részben barázdálódnak. A teljesen barázdálódó petéknél a barázdálódás lehet ismét egyenlő és egyenlőtlen, aszerint, amint a petesejt oszlásánál egyenlő vagy egyenlőtlen nagyságú sejtek keletkeznek. A részlegesen barázdálódó petéknél a barázdálódás módját nagyban befolyásolja a tápláló-szik elhelyezkedése. Ha ez a tápláló-szik a pete közepén helyezkedik el, akkor a petének csupán felületi része barázdálódik, ha pedig a tápláló-szik a pete egyik oldalára húzódott, akkor a petének csak a másik, táplálósziket alig tartalmazó része barázdálódik (717-718. ábra); az előbbi barázdálódást felületesnek, az utóbbit pedig korongalakúnak mondjuk. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_2.pdf)