Képaláírás: Érdekes, igy ősszel ez a termés. olyan hatása van a lemenő nap fényében, mintha bronzból lenne.

Ismertető szöveg: A bugás csörgőfa vagy egyszerűen csörgőfa (Koelreuteria paniculata) a szappanfaalakúak (Sapindales) rendjébe, a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó fás szárú, lombhullató növényfaj. Kelet-Ázsiában, Kína és Korea területén őshonos, Európába a 16. században török közvetítéssel került, díszfaként termesztik. Japán tengerpartjain és Dél-Európában betelepült fajként vadon is él. Az USA keleti részén, főként Floridában inváziós fajnak tekintik. Két változata ismert. 5-10 méter magas, kerek koronájú fa. Kérge repedezett, világosbarna. Fiatal hajtásai vastagok, narancsos barnák. Levelei szárnyasan összetettek, 20-40 cm hosszúak, 11-13 erősen fűrészes szélű, csúcsos levélkéből állnak. A nagyobb levélkék a levél középpontján maguk is szeldeltek, de nem minden levél kétszer szeldelt. A levéllemez fényes zöld színű, fonákján kékes árnyalatú. Ősszel a levelek aranyos sárga, majd barna színt kapnak. A nyár második felében virágzik, az apró, illatos sárga, négy szirmú virágok látványos végálló bugavirágzatot alkotnak. Hímnős virágait méhek porozzák. Három élű toktermése 3-6 cm hosszú, 2-4 cm széles, felfújt hólyagra emlékeztet. Színe éretlenül zöld, éretten narancssárgás, ősszel sötétbarna. Egész télen díszíti a fát. A termés sötétbarna vagy fekete, 5-8 mm átmérőjű magokat tartalmaz, melyek sütve ehetők, de fogyasztásuk nem terjedt el. Fény- és melegkedvelő, szárazságtűrő, a talajra és a városi levegőre nem érzékeny növény, ezért utcafának is kiváló, de parkokban is szép látványt nyújt. Az erős szelet jól viseli, ám a tengervíznek való kitettségre érzékeny.
(Forrás: Wikipédia)